Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Nováki Gyula: Középkori várak új felmérése a Mátrában

valóságot.

30 A várat újabb utikönyvek is emiitik,

31 Sándorfi György a korai várak közé sorolja

32

. Dénes József 1990-ben vázlatos felmérését közölte, a vár leírásában egy háromosztatú boronaház sejthető nyomait is említi.

33 A Mátra második legmagasabb hegyének, a Galyatetőnek tömbjéből délre, a csúcstól 1,5 km-re, különálló hegyként emelkedik ki a Nyesettvár, körös-körül meredek oldalakkal, tszfm 813 m. Észak felől, a nyeregről közelíthető meg, de onnan is meredek oldalon kell felkapaszkodni. Keleti aljában jelzett turistaút vezet. A vár az egész hegytetőt magába foglalja. Alakja megközelítően téglalap, de a déli része görbülő vonalban végződik. Nyugati oldala 3-3.5 méterrel magasabban húzódó, természetes eredetű gerincet jelent. Legmagasabb része ennek a déli végében van, ahol a felszín egy téglalap alakú (kb 10 x 6,5 m) területen kissé kiemelkedik. Falnak nincs nyoma a felszínen. A vár hossza 45, szélessége 22 m. 3-4 méterrel alacsonyabban árok veszi körbe az egész várat, külső oldalán sánccal. Az árok szélessége 8-12 m között váltakozik. A nyugati oldalon a sánc külső aljában elmosódott út nyoma látszik, valószínűleg az egykori felvezető út. Az egész területet jól áttekinthető erdő fedi. A várat oklevél nem említi. Dénes József a fehérszínű, Árpád-kori cserepeket talált itt is. Gyöngyössolymos - Óvár (4. kép) Pesty Frigyes helynévtárában említik,

34 majd 1906-ban Gerecze Péter,

33 1909-ben Bartalos Gyula.

36 Pásztor József többízben foglalkozik vele, erősen torz alaprajzát is közölte. Feltételezte, hogy eredetileg őskori volt, majd a husziták is felhasználták.

37 Dénes József utóbbi meghatározásoknak semmi nyomát sem találta a helyszínen, leírását adja és a meghatározhatatlan korú középkoriak közé sorolja. Erősen leegyszerűsített vázlatos rajzát is közölte.

38 Az Óvár Gyöngyössolymostól északra 7,7 km-re található, a Szuhár- patak völgyének nyugati oldalán, rövid, keleti irányba kinyúló hegynyelv végén. Közvetlen környezetéből 9 méterrel kimagasodó gerincen van a vár. Platója közel egyenes, csak enyhén domborodik. 30 PÁSZTOR József 1913. 15, 38-39. 31 Vártúrák kalauza I. 1975. 129. - CSORBA Csaba 1977. 395. 32 SÁNDORFI György 1979. 250. 33 DÉNES József 1990. 44, 53. 34 PESTY Frigyes 1864. 248. 35 GERECZE Péter 1906. 375. 36 BARTALOS Gyula 1909. 436. 37 PÁSZTOR József 1911. XIII., 1933. 15, 39-40. 38 DÉNES József 1990. 43-44, 53.