Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

B. Gál Edit: A hatvani uradalom birtoklás és igazgatástörténeti vázlata, különös tekintettel a Grassalkovichok földesuraságára

uradalmat minden tartozékával, kiváltságával és haszonvételével a nevezett Vécsey bárónak átadta. 13 Ez a megállapodás azonban - egyelőre nem tudni mi okból - 1742. szeptember 17-én eltöröltetett, s így nem volt akadálya annak, hogy 1746. július 16-án Grassalkovich Antal 200.000 rénes forintért a két unokától Otto Gundakertől és Ferenc Józseftől megvegye az uradalmat, 14 mely Szent Lőrincz, Alag és Baj 1/8-ával kiegésztve ugyanazokból a településekből állt, mint amelyre Stahremberg 1729-ben királyi jóváhagyást nyert. 1747-ben vizsgálatot rendelnek el, arról, hogy kit illet valójában a birtok, s ekkor gróf Pálffy János a bemutatott szerződések értelmében Grassalkovichot nevezi meg Vécsey ellenében jogos tulajdonosnak. 15 Az uradalom települései Már az előzőekben is szó volt róla, hogy 1711. március 1-én a lakosság eskü alatt tett vallomásával megtörténik egy hatalmas biroktest összeírása. A Heves megyei közgyűlési jegyzőkönyv március 11-én jegyzi be Stahremberget, mint új birtokost, az összeírás tehát ezt a pillanatnyi állapotot rögzíti. Jóllehet ekkor a hatvani domínium már visszakerült a Kamarához, de az összeírás még mint a Salm hercegnek a Királyi Kamara tanácsosának okmányokkal is igazolt egykori tulajdonáról beszél. E szerint a hatvani uradalom Hatvan városából, 23 faluból - úgymint ,,Csán, Ecséd , Fancsal, Apcz, Lörincz, Szántó, Jobbagy, Gede, Palotás-Hatvan, Héhalom, Tartsa, Versegh, Kökényes, Heréd, Aszód, Bagh, Héviz, Hévis Györk, Tura, Sz(ent) László, Valkó, Dán, Boldog és Sambok" - valamint az ezekhez kapcsolódó pusztákból - ,,Szap(Sáp), Varsany, Gombos, Pay és Nagy-Hatvan valamint a vár, a Bujákhoz tartozó Bér és Dengelegh, Szecsö, Csóry és Surány, Nándor, Gyömörö(Gömörö) Alsó és Felsö-Bokorral, Fialap, Henyél, Sz(ent)-Tamás Káta, Kiskér, Debercsén, Ecsed, Szenté, Kelecsény, Péteiy, Teteny, Kis-Tarócz, Usa, Monostor és Sz(ent)­Király" 16- állt. Ha térképre vetítjük ezt a birtoktestet, majd az 1729-es donáció által leírt hatvani uradalmat, jól látható, hogy elsősorban a Nógrád megyei településeket csatolták el a domíniumtól. A továbbiakban az egyes települések „törtenetét" vizsgálom Salm herceg birtoklásától egészen Grassalkovich földesuraságáig. A leírásban csak azok a városok, falvak és puszták szerepelnek, melyek az 1746-os vételkor az uradalomhoz tartoztak. 17 Hatvan 1711-ben 200 jobbágytelket számolnak össze. Salm herceg, még a Rákóczi szabad­ságharc előtti időkben itt a városban kőből vendégfogadót építtet, mely 24 öl hosszúságú és 7 öl szélességű. Az épület középső része 11 öl hosszúságban emeletes. Alatta boltozott pince húzódik. Szintén van egy 12 öl hosszúságú pince a régi hídnál, s egy sörház a hídon túl. A I? MOL P 429 15. doboz 63. köt. 1742. május 17. 14 MOL P 429-IV F. 1 Fasc.3 No. 62 és Stahremberg iratok 12. 15 MOL P 429 Perek sub X No. 21 16 MOL P 429-IV E Fasc.l. No. 16. 17 A települések ismertetésénél a következő forrásokat használtam: 171 l-re vonatkozólag MOL P 429 IV-E Fasc. 1 No. 16, 1715-ös adatakhoz WELLMANN Imre 1967, 1720-as adatok részben ugyancsak WELLMANN Imre 1967 illetve a Heves megyei településeknél HML IV-7/a 1. doboz míg az 1730-as adatok lelőhelye MOL P 429 IV-E Fasc. 1 No. 30. A továbbiakban az adatok felsorolásánál a lelőhelyet külön már nem jelzem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom