Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Bakó Ferenc: Kőbe vájt építmények a Mátra környékén

12. kép Irma tanya, pincék romjai Istenmezején még egy, kővel kapcsolatos jelenségre figyeltünk fel a megyei műemlékek szemléje, adatgyűjtése során. A templomkapu mindkét oldalán l-l kőből faragott gyümölcsös kosár látható, amit lefényképeztem, Voit Pál pedig magyarázatot fűzött hozzá. A kovácsoltvas állványra helyezett két faragvány levéltári adat szerint 1770 körül készült Egerben, Hösz János szobrász munkájaként, és egykor az érseki gyümölcsöskert kapubálványain álltak - írja. Akkori gyűjtésem alapján közli még a népi mondát is: ,,Jézus és Péter apostol az istenmezei szőlősdomb alatt gyalogolván megszomjaztak és a gyümölcs szedő asszonyoktól szőlőt kértek. Az asszonyok megtagadták kérésüket, s erre Jézus kővé változtatta a gyümölcsös kosarakat.

64 A faragványok keletkezésének tehát van egy mondabeli és egy történeti változata. Később a faluban még többször is végeztem néprajzi gyűjtést és akkor hallottam öreg emberektől a következő kiegészítést. A kosarak régebben a pétervásári kastély bejáratát díszítették. 1944ben, amikor a Keglevich család elhagyta a falut, az istenmezei bíró kijelentette, hogy a kosarak eredetileg az ő templomuk előtt álltak, a gróf onnan vitte el őket. Ezért néhány polgárral átment Pétervásárára, kocsira tették a faragványokat és „hazavitték". Azóta is ott állnak. - Véleményem szerint a faragványok nem készülhettek Istenmezeje számára, mert a templomot csak 1854-ben szentelték fel, VOIT Pál szerint viszont 1770-re datálhatok. Ellenőrzésre szorul az a vélemény, hogy eredetileg az egri Érsekkert kapuját díszítették volna. Valószínűnek tartom, hogy valamikor, ismeretlen körülmények között onnan kerültek a Keglevich kastély elé. 64 Top. III. 314. A szemlét 1960-ban VOIT Pállal együtt tartottuk.