Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Csiffáry Gergely: A solymosi malomkő

8. kép Kis hegyi bányában kőhasítás kézi úton, 1957-ben. Bakó Ferenc felvétele. DIV. Fotoadattár, 6466. épületdíszítő elemeket s lábazatokat, amelyet „ciklopnak" neveztek. Ezeket a faragványokat kézi szerszámokkal formálták meg. A kőfaragók a bányafaltól, ahol a kitermelés folyt, kb. 80-100 m távol dolgoztak fabakon vagy kőből épített, ún. ,,holpang''-okon. Ide szállították vasúti lapos kocsin a hasító szakmunkások által előkészített követ, amelynek a méretei már eleve meghatározták, hogy mit lehetett készíteni belőle. A ,,Lila" bányában a két világháború közt 80-90 kőfaragó szakmunkás dolgozott.

67 Időközben a két háború között a kőbányászatot kiterjesztették a falutól 4,5 km-re északra a Komlós- és a Nagy-völgyek közötti gerincen emelkedő Asztag-kő 505 m magas egykori gejzirkúpjára is. Az Asztag-kő kiváló minőségű hidrokvarcitját kohókemencék kibélelésére használták

68

, ugyanakkor ez a kőzet malomkő készítéséhez is megfelelt.

69 Az Asztag-hegy kövét malombéléskőnek termelték. 67 LOVÁSZ András 1994. 71-72. 68 PAPP Ferenc 1943. 283. 69 PAPP Ferenc 1943. 286.