Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Horváth László: Adatok a gyöngyösi zsidóság újkori történetéhez
el, sött már egy némellyek alatomban titkos gyűléseket tartanának, mint ezekre nézve, hogy a' Zsidókról kölve Kegyelmes Rendelések szentül meg tartassanak, mind pedig hogy a Publicumnak naponkint több több bajlakodások vélek ne legyenek, el itiltük: I. Zsidó elöljárót kell állítaniuk (akit minden évben újra kell választani), Hersly Ábrahám személyében, akinek feladata Először: Minden itt lakó zsidót évente összeírni Másodszor: "Tsavargó, idegen" zsidókat azonnal jelenteni Harmadszor: Lopások, tolvajlások bejelentése Negyedszer: Adók rendszeres beszedése Ötödször: Hívásra a zsidóság összetoborozása, "Város Házához" rendelése Hatodszor: "Bor és Hús mérés" valamint Imádkozó Házak" felügyelése II. Az összes zsidóra vonatkozó rendelések 1. Minden zsidó engedelmességgel és "betsüléssel" (sic!) tartozik az elöljárónak. 2. "Minden zsidó az hozzá szálni szokott zsidókat maga Elől=Járójának nem tsak áristom, hanem pálcza béli=büntetés alatt is tartozik bejelenteni." 3. A tolvajt és az orgazdát, valamint cinkosaikat nemcsak "testi büntetéssel" sújtják, hanem a városból is ki fogják tiltani. 4. Minden zsidó a városháza vagy elöljárója hívására köteles megjelenni. 5. Aki az elöljárónak nem engedelmeskedik vagy "valamelly bestelenséggel illeti", keményen megbüntetendő. Ha ezeket a rendeléseket nem tartják meg, a város el fog járni "...hogy a' Zsidók magok el szenvedhetetlen viseletik végett és a' Közjóra való nézve igen tsalárdságos tetteikért másoknak másoknak nyilvánságos kárára ne legyenek...a' Mlgos Közönséges Földes Uraságoknál... " Az írott rendszabályok jelentős része egy újonnan, a város által kreált tisztség, a zsidó előljáró szerepét körvonalazza, rögzíti. A választott jelző nem azt jelenti, hogy az izraeliták választhatják, hanem hogy a város vezetése. A poszt létrehozása bizonyítja a kaotikus viszonyokat. A rabbi és egyéb egyházi tisztség hivatalos el nem ismerése miatt kellett egy személy aki utasítható, felelőssé tehető, és közvetítő volt. Nem véletlen, hogy ez a tisztség a forrásokból idővel nyomtalanul eltűnik. Hogy a rendeleteket be is tartják, bizonyítja az "...azon Holmikk öszve írása, mellyek azon Tsavargó Zsidóktól meg maradott ... és ell adatott ugy mint 21 napján November holnapnak J81Jdik esztendőben. " 26 Az egy évvel korábban megújított rendszabályok szigorú végrehajtása következtében 11 tétel szerepelt a szegényes árverésen. A két ló, a három nyereg és egy "Kotsi ell rontván" mellett szegényes relikviák sorakoznak: 4 rossz zsák, sarkantyú, rossz tarisznya, rossz szerszámok. Az értékesítés érdekessége, hogy több tételt zsidók vásárolnak meg (vagy váltanak vissza?). Az 1795. évi Chevra Kadisa alapítást látszik alátámasztani az, hogy a zsidóság első ismert és azonosítható temetőjét 1803-ban jelölték ki. A tanácsülési jegyzőkönyv bejegyzése szerint: "...Jelentést tett árrúl szinten Ordinarius Biró Ur, hogy a fent nevezett Deputatus Urakkal kint lévén a Mérges mellett egy gödrös helyen in figura qvadrata 274 qvadrát ölet az Zsidöknek temetőnek; mellyet hogy ők minden el halasztás nélkül árkoltassanak, nékiek imponáltatott. " 27 Ez azonban - a zsidó közösség létszámának látványos növekedése okán 26 HML. GYVL. V- 101/b/47. LIII-76. Zsidóktól elárverezett tárgyak jegyzéke( 1811) 27 HML. GYVL. V-101/a/8. 379.
