Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Molnár József: Adatok a gyöngyösi oktatás történetéhez 1945-ig, különös tekintettel a Sóház iskolára
A Ratio Edicationis a városokban és mezővárosokban fő elemi iskolák felállítását írja elő, melyet Gyöngyös város tanácsa 1779. június 19-i tanácsülési határozata alapján 1779. november 9-én meg is nyitottak 3 tanítóval. 15 A Norma iskolában nemcsak a gyermekeket tanították, hanem a falusi iskolákban tanító iskolamestereknek is átképzéseket tartottak, 1799től Gyöngyösön is. A tanult anyagról, a módszertani tapasztalatcseréről a falusi tanítók az iskolafelügyelőnél vizsgáztak, míg a tanfolyam vezetője, a gyöngyösi Norma iskola kijelölt tanára volt. 16 A gyöngyösi Norma iskola új épületének építése már 1780-tól napirenden volt, ezen évtől a város által bérbe vett házban folyt a tanítás. 17 1793-tól a gimnázium földszintjén helyezték el. 1799-1802 között a legjelentősebb gyöngyösi építőmester Rabi Károly felépítette a Norma iskola egyemeletes épületét a gimnáziummal szemben, a mai Szent Korona ház mellett, a Szent Bertalan templom telkén. (Ma a helyén a Csemege Julius Meinl üzlete van.) A földszinten lakott a kántor és az orgonista, 3 tantermét 405 tanulóra méretezték. 18 1863-ban Gyöngyösön a következő iskolák voltak: egy főelemi iskola 4 osztállyal és ugyanennyi tanítóval, ez volt az u. n. Norma iskola. Két alsó elemi iskola: az egyik a Ferencrendiek plébániájához tartozott (ez a kolostor területén volt, vagy attól kissé délebbre helyezkedett el - M. J. ), a másik a Sólymos utcában (a Petőfi u. 67. sz. - M. J. ), melynek épületét 1000 Pengő forinton Panker János közbirtokostól vette meg a város. Ezt az iskolát 1841-ben alakították ki. Ezen két iskolához egy-egy leányiskola is kapcsolódott. A reformátusoknak 4 osztályos, egy tanárral működő iskolájuk volt. (Ez valószínűleg a mai Református Lelkészi Hivatal épületében kapott helyet - M. J. ) Az izraelitáknak is volt 4 osztályos főelemi iskolájuk (valószínűleg a Nagy Patak partján, a mai Eszperantó utcában, szemben az izraelita templommal - M. J. ) 4 tanító, 1 segédtanító és 1 kézimunka tanítónővel. A gimnázium 5 osztállyal és 7 tanárral a mai Zeneiskola épületében működött. 19 1863-ban tehát 2 főelemi, 4 alsó elemi, összesen 6 elemi iskola, 1 gimnázium és 1 óvoda volt városunkban. Az iskolákat a város adókból és egyéb jövedelmeiből tartotta fenn. Ez nagy tehertétel volt Gyöngyösnek, hiszen 1861-ben az összes bevétel 23588 Forint 21 krajcár (osztrák értékű) és ebből az iskolákra - a gimnáziummal együtt - 4560 Ft 30 krajcárt költöttek. 20 Az alsóvárosban egy leányiskola is volt - ez a harmadrendű apácák által vezetett iskola. Ennek az iskolának a helyén épült fel és kezdte meg működését 1868. november l-jén a Mária Valéria Intézet, 4 tanteremmel és munkaiskolával a Szent Vince Nővérek vezetésével. Ez az intézet biztosított az 1894-ben megnyílt Polgári Leányiskola vidéki tanulói számára internátust. Óvoda is működött falai között (fiúk és lányok részére). 21 Időrendi sorrendben haladva szólni kell az iparostanoncok oktatásáról. A gyöngyösi Iparostanonc Iskolát a 23439/1882. VKM rendelete alapján a városi képviselőtestület határozata értelmében 1882. november l-jén nyitották meg a Norma iskolában. A hét 3 napján volt tanítás: kedd, péntek: 17-19 óráig; nyáron 18-20 óráig, vasárnap 9-12-ig rajzot oktattak. A szegénysorsú tanoncokat iskolaszerekkel és tankönyvekkel a város látta el, míg a jobb módúak megvették azt. 3 osztály iparos volt, míg a kereskedő 15 SOOS Imre 1992. 19. 16 SOÓS Imre 1992. 30. 17 ETHEI SEBŐK László 1880. 233. 18 VOIT Pál 1978. 141. 143. 19 HORNER István 1863. 90-91. 20 HORNER István 1863. 56-69. 21 MOLNÁR József 1992/a március 30.
