Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

B. Gál Edit-Szilcz Ágnes-Deák Endre: Életmód és temetkezési szokások Gyöngyösön a 18. század végén, 19. század elején

Irodalomjegyzék BALASSA Iván 1989 A magyar falvak temetői Budapest BÁRTFAI SZABÓ László 1938 A földesurak befolyása Gyöngyös életére és gazdasági fejlődésére In: Gyöngyösi Kalendárium 23-66 DERCSÉNYI DezsőVOIT Pál 1979 Heves megye műemlékei III. Budapest 30-31. DEZSÉRI BACHÓ László 1944 A gyöngyösi templomok története. Gyöngyös 110-121 DOMANOVSZKY Endre 1979 Korok ruhái. Budapest DÓZSA Katalin 1990 Magyar viselettörténet - előadás-vázlat DRASKÓCZY István 1984 Gyöngyös település és birtoklástörténete a középkorban. In: Tanulmányok Gyöngyösről Gyöngyös 91-128. KOVÁCS Béla (Szerk.) 1984 Gyöngyös város becsületes tanácsa elhatározta Eger LAKNER Judit 1993 Halál a századfordulón. Budapest In: História Könyvtár Monográfiák 3. LÉNÁRT Andor 1978 Gyöngyös város XVIII. századi igazgatásáról. In: Archivum 7. Eger 5-27 NAGY Géza é.n. A magyar viseletek története. Budapest NAGY Iván 1857-1868 Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest OROSZ Ernő 1906 Heves- és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családai SZABÓ János Győző 1984 Adatok a patai főesperesség korai történetéhez. In: Tanulmányok Gyöngyösről Gyöngyös 21-90 B. Gál Edit-Szilcz Ágnes-Deák Endre Lebensweise und Begrabungsbräuche in Gyöngyös Ende des 18. und Anfang des 19. Jahrhunderts Seit dem Bombenangriff im Jahre 1944 stand, eine der ältesten Kirchen in Gyöngyös die Kirche von Sankt Elisabeth fast in Ruinen. 1992 wurden die Erneuerungsarbeiten angefangen,dann hat man die Krypta unter dem Chor entdeckt, deren Freilegung im Sommer 1993 beendet wurde. Obwohl man aufgrund ihrer topografischen Lage und der während der Erneuerungsarbeiten gefundenen Fensterüberresten eindeutig sieht, dass es sich um eine Kirche handelt, die im Mittelalter gestiftet wurde, hat man über ihre Geschichte bis zum 16-17. Jahrhundert