Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Hajagos József: Heves megyei nemzetőrök részvétele a bácskai harcokban
szüreti időszakba, illetve annak előkészületeibe. Sok itteni ember számára a szőlő volt a legfontosabb megélhetési forrás. A bujtogatok elleni hatósági fellépés mellett csillapította a megbolygatott kedélyeket a tábori szolgálat időtartamának köztudomásúvá válása is. Az oda- és visszaúttal együtt hat hetes szolgálat azt jelentette, hogy a nemzetőrség első negyedével levonulók visszaérnek a szüret időszakára. így végül önkéntes alapon állt ki a kívánt 200 fő, de amint látni fogjuk a kedélyek nem csillapultak le végleg. 52 A tábori szolgálatra kiállított nemzetőrök pontos társadalmi összetételét nem ismerjük. A falvakból kiállított nemzetőrök többsége valószínűleg birtokos paraszt volt. Bonyolultabb a helyzet a városok esetében, amelyekben sokrétűbb volt a lakosság foglalkozása. A Közlöny levelezője szerint az Egerből kiindult 500 fő többségét értelmiségiek és kézművesek alkották. Hasonló volt az összetétele a Gyöngyösről kiállított 200 főnek is. 53 A nemzetőrség mozgósításakor országos jelenség volt, hogy gyakran olyan személyeket is tábori szolgálatra vezényeltek, akik számára mentességet vagy kedvezményt biztosítottak az érvényben lévő kormányrendeletek. A miniszterelnököt helyettesítő Mészáros Lázár július 25-én arra hívta fel a törvényhatóságok figyelmét, hogy "a kiindulásoknál kellő figyelmei fordítsanak arra, hogy ne mind a megye, vagy más hivatalnokok, posta-, só-, uradalmi tisztek, lelkészek, orvosok stb. késztessenek az eljövetelre, mert hisz az illy nyilvános tisztviselőkre a hatóságokban, a kormányzás rende, egészségi szempontból, lelkészed stb. tekintetből, nagy szüksége van." 54 A rendelet ellenére Törökszentmiklóson nem vették figyelembe a helyi postahivatal működésének személyi feltételét és tábori szolgálatra vezényelték a postamestert is. Az eset a Nemzetőrségi Haditanács elé került, amely arra utasította augusztus 21-én a mozgósított nemzetőrség parancsnokát, hogy azonnal bocsássa haza a postamestert. 55 Gyöngyös esetében gazdatisztek is tábori szolgálatra vonultak, noha őket mentesítették a nemzetőri tevékenység alól. Esetükben azonban önkéntes jelentkezésről van szó, amit alátámaszt az is, hogy március óta kivették részüket a nemzetőrségi szolgálatból. 56 A megye más részeiből azonban több szolgálat alóli felmentési kérelem érkezett gazdatisztektől a Nemzetőrségi Haditanácshoz. 57 A megyei választmányi ülés, mint láttuk július 22-én azt határozta, hogy a megyei hivatalnokok felének kell tábori szolgálatra vonulnia a nemzetőrség első negyedével. Blaskovics Gyula alispán a következő tisztviselőket jelölte ki az elmenetelre: Sóldos Imre főszolgabíró, Balázsovics József, Halasy Kázmér, Almásy Sándor, Bíró Albert, Izsák László, Kürthy Károly alszolgabírák, Erdei Imre, Radies Miklós, Talabér Lajos, Kovács Ferenc, Majzik Félix, Hanák Sándor, Axman Ferenc aljegyzők, Lipcsei Péter, Lipcsei József, Rakovszki Andor, Hevesi János, Szabó Balázs tiszti alügyészek, Szekerka Miklós, Veresmarthy Andor, Szabó Károly, Keller Miklós, Csernus Sándor, Kürthy József esküdtek, Véges József polgári biztos, Leskoski András, Csank Ignác, Feidman Alajos és Kormos Lipót írnokok. A szolgálatra el nem távozott hivatalnokok munkájának segítésére tiszteletbeli tisztviselőséget hoztak létre, "hogy míglen a rendes tisztviselők (visszaérkeznek, hivatásukhoz tartozó ügyekben befolyást gyakoroljanak." 5 * 1 Sokan táborba vonultak a városi tisztviselők közül is, ami meg51 OL H15 r.o. 1848-1-342 52 DEZSÉRI BACHÓ 1939: 17-18.0. 53 Közlöny 1848. augusztus 13., DEZSÉRI BACHÓ 1939:18.o. 54 Közlöny 1848. július 27. 55 OL H92 ONőHt 1848:3208. 56 OL H3 HNI 1848:636., DEZSÉRI BACHÓ 1939:17.0., MM.TA. 1237. 90., Közlöny 1848.július 11. 57 OL H92 ONőHt 1848:1935., 1943. 58 OL H123 jegyzőkönyvi másolatok
