Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Hermann Róbert: Megtorlás Heves és Külső-Szolnok vármegyében, 1849-1851

feltartóztatták, majd augusztus 20-án Pestre szállították. Augusztus 22-én a hadbíróság elé állították, majd három kihallgatás után december 19-én felségárulásért halálra ítélték. A halálos ítéletet 1851. augusztus 25-én az uralkodó kegyelem útján eltörölte, helyette hat év várfogságra ítélte Csikyt a hadbíróság. Ennek is csak a felét kellett letöltenie; 1854 februárjában szabadult.

45 A többi képviselő jobban járt. Graefl József (Szolnok) ellen már a es. kir. III. hadseregparancsnokság 1849. december 4-i, majd 1850. február 3-i rendelete értelmében leállították a további eljárást, mivel csak 1849 január kezdetéig vett részt az országgyűlés munkájában. Borbély Lajos (Túr), Fehér Lajos (Pétervására), Gosztonyi János (Gyöngyöspata), Németh Albert (Tiszanána), Recski András (Abád) ellen a hadbíróság a es. kir. III. hadseregparancsnokság 1850. július 24-i rendelete értelmében a további vizsgálatot leállította. Szintén ekkor szüntették meg a szeledényi születésű Bogyó Sándor (Szegvár, Csongrád vm.), a tiszaszőllősi születésű Elek Mihály (Nyírbogdán, Szabolcs vm.) és az egri születésű Kubinyi Rudolf (Rimaszécs, Gömör vm.) elleni vizsgálatot. A Papp Pál (Kápolna) elleni eljárást csak a hadseregparancsnokság 1851. szeptember 10-i rendelete állította le. Az érintetteket azonban továbbra is megfigyelés alatt tartották.

46 A volt megyei és városi elit kompromittált része is jobbára csak hivatalvesztéssel bűnhődött ténykedéséért. Almásy Sándor főszolgabíró, Halasy Kázmér kormánybiztos, Liptsey Imre kormánybiztos-helyettes, Schnee László főjegyző, a nagykállói vésztörvényszék ülnöke, Töltényi Miklós rendőrbiztos legfeljebb vizsgálati fogságot szenvedtek. Schaffner János egri polgármester ellen is viszonylag hamar megszüntették az eljárást. Végrehajtott halálos ítéletet csupán három gerilla ellen hoztak. Posztóczky István (más néven Potoczky Gyula, Almássy Gyula, Mossóczi István) gerillahadnagy kis csapata 1849. július 26-án éjszaka megtámadta és megölte Hacke cs. kir. alezredest, a kíséretében lévő orosz törzstisztet pedig elfogta. Hacke iratait szintén elvették. Ezt követően Hellmann József csapatával együtt Gyöngyös környékén portyázott, s zaklatta a "jóérzelműeket". A csapat ellen az oroszok és az osztrákok egy 250 főnyi különítményt küldtek, amely augusztus 20-án a benei pincénél hat gerillát elfogott. Az orosz tiszt elfogatásáról értesülve a Nagyváradon, orosz fogságban lévő Görgei augusztus 19-én felszólította a Miskolc, Diósgyőr és Eger közti vidéken portyázó szabad- vagy védseregi csapat parancsnokát, hogy a továbbiakban halálbüntetés terhe alatt tartózkodjon a hasonló akcióktól. Hellmann csapata augusztusban a komáromi várőrséghez csatlakozott, Posztóczky és társai ott tartózkodásáról azonban nincs adatunk. Gerillacsapatának két tagját, Pallik Ignác egri érseki uradalmi vadászt és Márkus János patai születésű, sári segédtanítót még 1849. novemberében fogták el, 16-án állították elő Pesten, majd 1850. január 2-án és 14-én hallgatták ki. A hadbíróság január 22-én mindkettőjüket halálra ítélte, s az ítéletet másnap, 23-án a pesti Újépület melletti fapiacon hajtották végre. Márkussal és Pallikkal együtt akasztották fél Kolosy György honvédszázadost, Lamberg altábornagy egyik gyilkosát is. Posztoczkyt csak 1850. június elején fogták el, 11-12-én és 22-én kihallgatták, majd június 30-án kötél általi halálra ítélték. Az ítéletet másnap, július 1-én reggel Gyöngyösön, a hatvani országút mellett hajtották végre, reggel 8 órakor. Posztóczky volt az utolsó olyan személy, akin 1848-49. évi cselekedetei miatt végrehajtották a halálos ítéletet.

47 45. SEBESTÉNY Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805-1892). Eger, 1981. 65-72. o., SZLÁVIK László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849-1867. Tanulmányok Heves megye történetéből. 10. Eger, 1991. 15-16. o. 46. KAPOSVÁRI Gyula: Szolnok települése, gazdasági és kulturális fejlődése 1850-1918-ig. In KAPOSVÁRI Gyula - MÉSZÁROS Ferenc szerk.: Szolnok város története I. Szolnok, 1975. 117. o. 47. KACZIÁNY Géza i. m. 126., 128. o., Dezséri Bachó i. m. 103. o. Görgei levelét ld. MOL R 306. Katonai iratok. 20. csomó, dátum szerint. Ismerteti GÖRGEY István: 1848 és 1849-ből. Élmények és benyomások. Okiratok és ezek magyarázata. Tanulmányok és történelmi kritika. III. k. Bp., 1888. 646-647. o. Hellmannra Id. BONA Gábor: Tábornokok... 171.0.