Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Hermann Róbert: Megtorlás Heves és Külső-Szolnok vármegyében, 1849-1851
súlyos börtönbüntetések ellenére Windisch-Grätz fővezéri működése alatt összesen 13 főt végeztek ki, őket is nagyobb részt fegyverrejtegetésért, cs. kir. katonák hitszegésre buzdításáért, gerillacsapatban való részvételért, hadifoglyok meggyilkolásáért, illetve a bécsi forradalomban való részvételért. A Központi Katonai Vizsgálóbizottmány elé állították azt a két honvédtisztet is, akik 1849 februárjában Lipótvár feladása ellen szavaztak. Az ítélet halál volt, de sem Windisch-Grätz, sem az őt követő Ludwig Weiden táborszernagy nem hajtatták azt végre. A Windisch-Grätz fővezérsége alatt hozott és végrehajtott halálos ítéletek nem a politikai vagy katonai felső vezetés tagjait, hanem a közrendűeket, az ostromállapot szabályainak megszegőit sújtották. Jellemző tény, hogy ifjabb Pázmándy Dénes, a képviselőház elnöke, aki 1849. január 5-én hagyta el a testületet, némi vizsgálati fogság után már szabadlábon dolgozhatta ki Ghyczy Kálmánnal, az igazságügyminisztérium volt államtitkárával együtt Magyarország újjászervezésére vonatkozó, Windisch-Grätz által is pártolt tervezetét. Heves és Külső-Szolnok megye ebben az időszakban a hadak útján feküdt, s 1849 április elejéig hol az egyik, hol a másik fél birtokolta. A hadiesemények következtében a települések egy része hetente cserélt gazdát, s emiatt a bevonuló cs. kir. csapatok csak rövid időre szilárdíthatták meg a császári adminisztrációt. 1849 január második felében Schulzig altábornagy hadosztálya vonult át a megyén, februárban Schlik hadtestét kergették erre Klapka katonái. A kápolnai csata után 1849. március 1-én Török Miklós gróf, cs. kir. őrnagy különítménye megszállta Egert. A bevonuló cs. kir. csapatok rögtönítélő eljárással kivégeztek négy makiári hóstyai (Hochstadti) lakost, Tipari Andrást, Fényes Andrást, Skár András és Hegyi Andrást. 29 Március 13-án azonban - Oroszhegyi Józsa gerillacsapatának ténykedése következtében - a cs. kir. csapatok kiürítették a várost. 30 1849 áprilisában, a tavaszi hadjárat megindulása után Windisch-Grätznek, majd az utódjául kinevezett Weldennek nemigen volt módjuk fenyegetéseiket beváltani. Weiden fővezérsége alatt csupán egyetlen személyt végeztek ki: Petőcz Györgyöt, Pozsony megye alispánját, aki részt vett a megye újonchátralékának kiállításában. Az 1849. május 30-án a magyarországi cs. kir. hadsereg fővezérévé kinevezett Julius Jakob von Haynau táborszernagyról közismert volt, hogy nem rajong a magyarokért. 1848 tavaszán azért vezényelték át Temesvárról Itáliába, mert többször is nyíltan az új, független magyar minisztérium ellen nyilatkozott. Az olasz hadszíntéren jó, de kíméletlen katonának mutatkozott. Haynau sokkal keménykezűbb volt elődeinél. Magyarországon egyébként is megelőzte már rossz híre. 1849 tavaszán kíméletlenül verte le az észak-itáliai Brescia lakosainak fegyveres felkelését, s a város lakói közül tucatnyi embert végeztetett ki, s sokakat - köztük nőket - botoztatott meg. Működését azzal kezdte, hogy Pozsonyban kivégeztette azt a két honvédtisztet, akik az 1849 februárjában kapitulált lipótvári várőrséghez tartoztak, s a megadás ellen szavaztak. 29. MOL H 29. Pénzügyminisztérium. Pénztári Osztály. 1849:7439. Eger város 463. számú felterjesztése Kossuth Lajoshoz. (Kormányzóelnökségi iktatószáma: 1849:7615.) Mellette a négy kivégzett özvegyeinek kérelme. A szövegből nem derül ki az esemény dátuma. Mivel azonban a szövegben az Egerbe bevonult cs. kir. katonák által történt agyonlövetésről van szó, a március 1-jei dátum látszik a legvalószínűbbnek. - A század elején Kreith Béla érdeklődött a kivégzettekről az egri hatóságoktól. Hering egri főszolgabíró 1905. május 30-án sajnálattal közölte vele, hogy az általa indított nyomozás "nem vezetett semmiféle eredményre, amennyiben a község legöregebb és a szabadságharcban is résztvett lakói ez esetről tudomással nem bírnak". Hadtörténeti Múzeum. Kéziratos Emlékanyag 90.156/1. Kreith egyébként öt kivégzett földművesről érdeklődött. 30. KEREKES ZOLTÁN: A pesti szabad portyázó csapat története. HK 1967/1. 90-92. o. - Kerekes abban viszont téved, hogy Oroszhegyi letartóztatta vnlna gróf Török Miklóst, az Egert megszálló cs. kir. különítmény parancsnokát.
