Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Horváth László: Adatok a gyöngyösi zsidóság újkori történetéhez
a helyi eseményekről. "Mialatt országszerte a spanyol inkvizícióra emlékeztető zsidóüldözések folynak, addig Gyöngyösön valóban helyesen értelmezik a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavait. Az egész Gyöngyös keresztény lakossága vállvetve iparkodik ledönteni azokat a válaszfalakat, amelyeket az előítélet állított a haza fiai közé, s ezért minden nemesen gondolkozó ember dicséretét megérdemli a gyöngyösi nép példás viselkedése...Gyöngyösön általában nagy a rokonszenv a zsidók iránt, csak a bevándorolt polgárság mutat ellenszenvet irántuk... "^ 4 Amikor április 30-án a városban hálaistentiszteletet tartottak, több előkelő gyöngyösi polgár a zsidókat is felszólította, hogy ugyanezt tegyék meg a zsinagógában is. A pompásan feldíszített imaházban a kórus énekelt, W. Lippe rabbi lelkesítő beszédet mondott, melyet sok nem zsidó is könnyezve hallgatott végig. 5 A lelkesedés a városban akkora, hogy bár eredetileg nem szándékoztak a nemzetőrség soraiba zsidókat bevenni, végül mégis beengedik őket a szervezetbe. A honvédseregben pedig az alábbi gyöngyösi zsidók küzdöttek: Veisz Antal főhadnagy, őrmesteri rendfokozattal Bogdán Jónás szeszgyáros, Gutman Sándor tanító és Klein Ferenc házaló. Közhonvédként Pick Herman és Trepper Mór házalók, valamint Deutsch József későbbi fényképész. 66 A kereskedők is jó szolgálatot tettek. Weiser Leopold gyöngyösi izraelita szállítja a honvédség részére a zabot, egy Schwarzkopf nevű vállalkozó pedig Pest és Gyöngyös között szervezett futárszolgálatot. 67 Ebben az évben Gyöngyös elrendelte a város zsidóságának minden korábbinál teljesebb összeírását. A mögöttes szándék az volt, hogy a talán már évtizedekkel korábban beszivárgottak jelenlétét is föltárják, pontos képet kapjanak az összlétszámról. Az eddig illegálisan itt tartózkodóknak pedig a kedvező légkörben lehetősége nyílott gyöngyösi tartózkodásuk legalizálására. A türelmi adó összeírások vázolta képnél az 1848 évi felmérés már azért is teljesebb, mert ez nemcsak a családfők körére terjedt ki, hanem az összes férfira. Feltüntette a jegyzék a születési helyet és a foglalkozást is. "A Szabad Gyöngyös Városában létező Izraelitaságnak öszveírási Jegyzéke 28 Maj 1848'**° 224 zsidó háztartást tárt föl. A 224 családban 541 férfi élt, ebből 252 fő 16 év alatti fiú gyermek. Ezek az adatok legalább egy 1000-1100 fős városi zsidó népességet igazolnak 1848-ban. A születési helyek vizsgálatánál csak a családfők származását kutattam. Ennek az volt az oka, hogy a nagyszámú kisgyermek javarésze már nyilván Gyöngyösön született, tehát az ő adataik torzították volna a képet. A 224 családfőből 93 Heves megyében született (42%), ezen belül is született gyöngyösi 77 fő (34%). A régióból Pásztó emelkedik még ki 6 fővel (3%). A szomszédos megyékkel együtt még mindig közel 70 százaléka a zsidóságnak környékről való. Pest megyében 30 fő született (13%), Nógrádban 16 fő (7%) és Borsodban 12 (5%). Külföldi születésű mindössze 18 fő találtatott. Hatan Morvaországban születtek, 4-en Lengyelországban. A Dezséri által oly sokat emlegetett galíciai beszivárgást 2 fő képviselte, de ugyanennyien jöttek Cseh- és Erdélyországból. Horvátország és Németország l-l családfőnek volt szülőhelye. A felnőtt férfiak foglalkozását vizsgálva kimutatható, hogy a kereskedő foglalkozás a legnépszerűbb. 110 család megélhetési forrása ez. Kiemelkedik a "boltbeli kereskedő" 21 fővel, a bőrkereskedő 18, házaló 16. De találunk soraik között vászonkereskedőt kilencet, 64 Der Ungarische Israelit 1848. május 20. 4. W. Lippe gyöngyösi rabbi beszámolója 65 BACHÓ László, Dezséri 1939. 9. 66 BACHÓ László, Dezséri 1941. 51. 67 BACHÓ László, Dezséri 1939. 9. Az izraeli források szerint közel 20 000 zsidó vett részt a szabadságharcban a magyarok oldalán. MM. TA. 1557.95. 68 HML. GYVL. V-101/b/47. LIII-82. Zsidók összeírása (1848)
