Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Horváth László: Adatok a gyöngyösi zsidóság újkori történetéhez

alól, "...hisz ők a M. Földes Uraságoknak a Boltoktól és házaktól nagyobb summákat fizetnek..." 33 Ez a város érzékeny pontjára tapint. Egy ilyen döntéssel voltaképpen a tanács azt ismerte volna el, hogy a zsidók ugyanolyan polgárai a városnak - a városi lakosoknak volt mentessége a helypénz alól -, csak vallásukban különböznek. 1815-ben a gyöngyösi zsidók egyenesen Heves vármegye közgyűléséhez fordultak, "...hogy nékiek egy közönséges imádtságos háznak, úgy neveztetett Synagógánakfel epitése és Rabinust tartása engedtettük meg..."

34 Legfőbb indokuk közt szerepel, hogy a legutolsó elutasítás óta (1797.) lélekszámuk a városban jócskán megnőtt, valamint hogy a megyében Pásztón, Hevesen, Tiszafüreden már a törvényhatóság engedélyezett zsinagóga állítást. A városi tanács mindent megmozgatott az engedélyezés ellen. Azt kívánták leszögezni válaszukban, hogy Gyöngyösre a zsidók a földesurak hívására jöttek, és mind a mai napig (1815.) a város tudtával és beleegyezésével itt még egy zsidó sem vett házat. Most is a városi tanács veszített. 1816-ban épül Rabi Károly neves helybéli építőmester tervei alapján a város első ismert zsinagógája (volt Volán Kultúrház, most a Városi Televízió épülete). Az épület külső nézete 12,60x28,30 m, párkányának magassága kb. 8,50 m. Az alaprajzi rekonstrukció szerint nyitott, árkádos előtér mögött a két női karzat lépcsőháza fogta közre az előcsarnokot, amelyen keresztül a zsinagógai térbe lehetett jutni. Az eredeti padlószint a mainál mélyebben lehetett. A női karzat a nyugati oldalon, az előcsarnok és a két lépcsőház közötti területet fogta közre és kb 2 méterrel a belső térbe is benyúlt. Jó ízlésű, háromtengelyes klasszicista architektúra, a homlokzaton fejezetes lizéniával összefogva. Az épületet már 1826-ban bővítették. Sajnos belső terét 1960-ban szinte teljesen átépítették. A régi felvételek őrzik csak az eredeti négyoszlopos boltozatrendszerét.

35 Valamint a szerző az épület padlásán is megtalálta eredeti boltozatrendszer maradványait. (4. fotó) E régi, klasszicista zsinagóga felépülte előtt a források több "imádságos házról" említést tesznek. Ezek magánházak voltak, ahol zsinagóga hiányában, azt pótlandó, gyűltek össze a városban letelepült zsidók. Egy ilyen háznak a helyét hozzávetőlegesen ismerjük. A Barátok utcájában béreltek egy lakást imaház céljaira 1816 előtt.

36 A régi zsinagóga helyének a kiválasztása enyhén szólva figyelemreméltó. Ősi előírás ugyanis, hogy a zsinagóga vízparton, ún. "tiszta helyen" álljon, az adott terület legmagasabb pontján. A szétszóratás idején ennek az előírásnak nem mindig tudtak eleget tenni. Gyöngyösön ez már 1816-ban sikerült. Ez vélhetően szintén az Orczyak jóindulatának köszönhető. Az ő Fő téri házuk telkétől a XIX. század elején a zsinagóga területét csak egy gyalogút választotta el (a mai Vármegyeház utca).

37 (5. fotó) A zsinagóga elhelyezkedésének évszázadokra kiterjedő hatása volt. A gyöngyösi szórvány beszivárgást, birtokszerzést követő tömeges beáramlás már tudatosan terelve volt ezáltal. Voltaképpen egy többlépcsős területi koncentrálódás indult el a zsinagóga megépítésével. Az első betelepültek nemigen válogathattak a lakóházakban. Ahol a földesúr szállást adott, ott laktak. Később azonban akár bérlet ,akár vásárlás útján lehetőségük volt a szűkebb lakhelyet megválasztani, és ez már az átköltözések időszaka. A gyöngyösi zsidók tudatosan törekedtek a XIX. század folyamán a zsinagóga környéki területek megszerzésére. Ez egyfajta védelmet is jelentett számukra, de a koncentrálódás a vallási hagyományokhoz való 33 HML. GYVL. V-10l/b/47. LIII-77. Zsidó beszivárgás elleni intézkedések (1812) 34 HML. GYVL. V-101/b/47. LIII-78. Zsidók elleni intézkedések (1815.) 35 GAZDA Anikó 1989. 153. 36 HORNER István 1863. 80. 37 Bachó László szerint az ún régi zsinagóga telkét a báró Brüdern család ajándékozta az izraelitáknak. A forrást azonban nem jelöli meg.