Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Dénes József-Nováki Gyula: Őskori várak a Mátrában

1995. MÁTRAI TANULMÁNYOK GYÖNGYÖS p. 7-28 Őskori várak a Mátrában Dénes Józ.sef-Nováki Gyula ABSTRACT: Prehistoric castles in the Mátra. The authors have roved over and surveyed all prehistoric and medieval castles of the Mátra Hills. In the present essay they elaborate on earthworks. As the Mátra Hills are rich in stones, most earthworks were made of stone. Hardly any excavations have been carried out. Attempts have been made at age-estimation, based on the few potsherds and mainly surface phenomena. Dobogó and Somlyó fortifications are presumably from the Mid-Bronze Age, the others date back to the late Bronze Age. Kutatástörténet A Mátra hegység őskori és középkori várainak többségét csak a közelmúltban tudtuk először egymástól elválasztani. A korábbi kutatók még nem tettek különbséget közöttük, illetve gyakran téves korszakokba helyezték a várakat. Ezért a kutatástörténet áttekintése során az őskori és középkori várakkal egyaránt foglalkozunk. A Mátra várainak kutatástörténete három szakaszra osztható. Az első időszakban Bél Mátyástól az 1880-as évekig tartott a munka. Ezeknek a célja még nem a Mátra várainak összegyűjtése, a várak számának, elhelyezkedésének, egymáshoz való kapcsolatainak tisztázása volt. Bél Mátyás művében érdekes legendát írt le Markaz várának építésével kapcsolatban.

1 Vályi András országleírásában is több mátrai várat megemlít.

2 Fáy András a Párád környékén ismert vármaradványokat sorolja fel 1819-ben.

3 Sok adatot tartalmaz Fényes Elek összefoglaló műve is.

4 A legtöbb, legérdekesebb adatot Pesty Frigyes helynévtárának helyi adatközlői szolgáltatták.

5 Rómer Flóris is járt a Mátrában.

6 A megye régi leírásaiban is találkozunk mátrai várakkal.

7 Ethei Sebők László a gyöngyössolymosi Kishegy sáncáról emlékezik meg.

8 Az 1880-as évek második felétől, nagyjából az első világháború kitöréséig tart a mátrai várkutatás legintenzívebb szakasza. Megkezdése Bartalos Gyula nevéhez fűződik. Őt elsősorban a hosszanti védővonalak kutatása vonzotta, elképzelése szerint a Mátra bővelkedett 1. BÉL Mátyás 1968 2. VÁLYI András 1796-1799 3. FÁY András 1819 4. FÉNYES Elek 1851 5. PESTY Frigyes 1864 6. RÓMER Flóris 1864 7. TAHY Gáspár 1837, IPOLYI Arnold-BALÁSSY Ferenc 1868 8. SEBŐK László 1880