Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Szabó Jolán: Gyöngyös vásárai és piacai a 18.században
A kompánia évi 50 tallér taksát fizetett a városnak, de még ez a magas jövedelem sem volt elég ahhoz, hogy a tanács egy év elteltével ne szüntesse be működését. Az indoklásban elsősorban a más árukkal, mint amit nekik engedélyeztek, való kereskedés és az árdrágítás, újabb görög kereskedők beszivárgása a városba, azoktól taksa szedés szerepel, de - mint ahogy arra Kárpáti László tanulmányában rámutatott -, legfőképpen az önálló vallási közösség megszervezésének kísérlete volt legfőbb bűnük 38 . Bár a kompániát a tanács megszüntette, a görög kereskedők továbbra is megtalálhatók a városban. 1737-ben a tanács taksájukat 200 rénes forintra emelte, s egyben megtiltotta számukra az országos vásárok első napján a felvásárlást, s bizonyos árukkal való kereskedést ("Kereskedésre Deszkát, sindelt, gyapjút, viaszolt, és bárány börökett ne vigyenek...")^ 1740-ben újra szerepelnek a városi jegyzőkönyvben, amikor is előírják a kompániában lévők összeírását, s meghatározzák adójuk nagyságát ("... minthogy az Görög Kereskedők igen, igen megh szaporottak, és az praeclusiok alatt szemlátomást meghis épültének, azoknak Taxájok angealtasson. Mellyreis, Personaliter conscribáltattván az Görögh Compagnia bélyi személyek, annak rendi szerént kereskedésekhez való képpest Taxáltassonak.") 4 ® 1755-től, amikor a vassal való kereskedéstől tiltják el őket, egészen 1785. január 25-ig, a türelmi rendelet kihirdetéséig a városi protokollumok határozatai ugyan nem foglalkoznak velük, továbbra is jelen vannak a városban, s más forrásból tudjuk, hogy 1777-ben a Grassalkovich ház földszintjén 6 üzlethelyiséget béreltek. A zsidók kereskedését helyi szinten először 1737-ben említik, amikor a görögökkel együtt őket is eltiltják a felvásárlástól 42 . 1800-ban úgyszintén egy tiltórendeletet fogalmaztak meg kifejezetten velük kapcsolatosan: "Tapasztalván osztat, hogy az vidéki Zsidóság héti vásárjaink alkalmatosságával új szokást kezdvén, Piarczainkon sátort ütvén miveiket árulni kezdik, mely tettek által az greminális adózó Kereskedő Lakossainknak felettébb praejudicálnak, azért is más várasoknál lévő bé vett szokáshoz ragaszkodván el végeztetett, hogy ezentúl nékiek meg ne engettessen, hanem ha portékájukat árulni kívánják, az Felséges rendelések szerént országos vásárjainkon kivül tsak házrúl házra járván árulhattyák marháikat. " 43 1812-ben a helyi zsidók az országos vásárokon a helypénz fizetése alól kértek felmentést, amit a tanács elutasított: "Fel olvastatott a Gyöngyösi Zsidóknak az iránt be adott Instántiája, hogy mivel helyben a Méltóságos Földes Uraságoktúl Boltokat és házakat bírván azoktúl nagyobb Summákat fizetnek, ök is valamint más helybéli lakossaink az országos vásárok alkalmatosságával a Sátor helyeknek fizetésétül fel oldoztassanak; ezen állapot Környülállóképpen meg rostáltatván el Ítéltetett, hogy, mivel a Kegyelmes Királyi Privilégium a felséges Uralkodó háztúl Varasunk Lakos Népének vagyon adva, nem pedig más idegen Nemzetnek, annyivan inkább Zsidóknak, akik az országban polgári Jussal nem bírnak, hanem tsak lakások Szenvedtetik meg a nélkül, hogy a Privilegialis Jussokban részt vehetnének, ezenokra-nézve Semmi Szín alat meg nem engedtethetik, hogy a Vásárok alkalmatosságával ne fizessenek; ugyan azért meg határoztatott, hogy mint idegeny jövevények tekéntetvén mind a Piartzon a héti Vásárokban, mind kivül az Országos vásárokban az engedett helyektül a meg határozott hely pénzt fizessék. " 44 38 KOVÁCS Béla (Szerk.) 1984. U-45. KÁRPÁTI László 1993. 92. 39 KOVÁCS Béla (Szerk.) 1984. 90-91. Lásd még 93. 40 KOVÁCS Béla (Szerk.) 1984. 94-95. 41 KOVÁCS Béla (Szerk.) 1984. 122-123; DERCSÉNYI Dezső (Szerk.) 1978. 118. 42 KOVÁCS Béla (Szerk.) 1984. 90-91. 43 KOVÁCS Béla (Szerk.) 1984. 217. 44 KOVÁCS Béla (Szerk.) 246
