Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Szabó Jolán: Gyöngyös vásárai és piacai a 18.században
Ekkor azonban a tanács - maga mögött tudván a plébános, a céhes mesterek és a választott lakosok támogatását - elutasította ezt az elképzelést, nem látván okot az ünnep megsértésére. S egyébként is - mint az indoklásukból kitűnik, a vásár időpontjának megváltoztatása a privilegiális jogot sértené: "Kegyelmes vásári Privilégiumunknak világos értelméhez Képest Héti vásárjaink Hétfűre, és Péntekre lévén meg határozva, ezen napnak meg változása annak nemű nemű meg sértődése Következne" 1 . Hogy a nagypénteki vásáron ne legyen rendbontás, vigyázókat rendelnek ki (1815) 8 . A vásár helyének kijelölésére 1712-ben került sor, amikor is a gyöngyöspüspöki lakosokkal való sorozatos konfliktus miatt az állatvásár a korábbi helyéről ("Jerusalem") "az Ispitály templomaiul fogvást az Sólymos Uczai Képigh rendeltetett'®. 1725-ben pedig a Szent Erzsébet napi vásárt teljes egészében a városon kivül tartották: "... mind a' Gyalog, mint pedig az Barom vásár kivül légyen az Varason; Signanter: az Egri útt mellett való képnél kezdődvén az barom Vásár, az kett Mérges között feli épen Tekintetes Stöetzel Christoph Ur kertéig; Az Gyalogh vásár pedig azon helyen, ahol ennek ölotte az barom vásár szokott tartani, bé szolgálván az sátorok épen az Bene útcza Kapuigh. " 10 Bár egy év múlva újra engedélyezik a vásár városban való megtartását 11 , bizonyos áruféleségek végleg kikerülnek a város piacteréről. 1795-ben a sertésvásár kerül az ispotály mellé, 1806-ban a hal árusok, 1818-ban a szenespiac, 1827-ben "a' só árulásához készített Deszka Bódé", 1839-ben a Három Rózsa vendégfogadó mellől a meszes kocsik kerülnek a külső piacra. 1841-ben pedig megtiltották a halaskofák árulását az Ispotály mellett (a szenny és bűz miatt), és az Oroszlán vendégfogadó kőfalánál kaptak új helyet 12 . A belső piac, a város fő terén és a Szent Bertalan Templom mellett helyt adott mind a hetivásárok, mind pedig az országos vásárok kereskedőinek. Az árusok helyének kijelölését a külső és belső vásárban egyaránt a tanácsbeliek végezték 13 , akik elsősorban a helybeli iparosokat és kereskedőket részesítették előnyben: "... Törvényes szokás szerént első helyet a' helybéliek, utánnok a' Megyebéliek, s úgy ezekutánn a' külső Megyebéliek egymásnak által ellenébe országos vásáraink alkalmával állandóann nyerhessenek... " 14 7 KOVÁCS Béla (Szerk.) 1984. 214-215. 8 KOVÁCS Béla (Szerk.) 1984. 259. 9 KOVÁCS Béla (Szerk.) 1984. 44. 10 KOVÁCS Béla (Szerk.) 1984. 68. 11 KOVÁCS Béla (Szerk.) 1984. 71. 12 KOVÁCS Béla (Szerk.) 1984. 210., 231., 232., 270., 298., 320., 327. 13 KOVÁCS Béla (Szerk.) 1984. 225., 233., 253., 262-263., 265-266; 277-78; 307. 14 KOVÁCS Béla (Szerk.) 1984. 311.
