Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
B. Gál Edit-Szilcz Ágnes-Deák Endre: Életmód és temetkezési szokások Gyöngyösön a 18. század végén, 19. század elején
család tagja, amelynek képviselőit gyakran találjuk a vezető tisztségviselők között. 1694ben nyernek nemesi levelet. Mihály 1794-ben, 30 évesen már a város választott jegyzője. Koporsóján ez a felirat állt: „Comitatus Hevesiensis Jurassor Honorarius Vicenotarius."Egy évvel később, 1816-ban meghal árvája, a 7 és fél éves Mária. Az anyakönyvi bejegyzés szerint: „orphana (...) domini notarii Oppidi Michael Farkas"/ 15 ) Paulus Emericus Dubraviczky - 70 évesen, 1816. július 18-án végzi be életét. A család Trencsén megyéből érkezik Gyöngyösre, s igazolja nemességét. Az 1774. évi összeírás szerint a Bene utcában lakik. Felesége Petrovits Anna. Csintalan József 1816 december 11-én, 53 évesen hal meg. Felesége Ballá Klára. Panker Ferenc az Orczyak frumentatora, meghal 66 évesen. Bodonyi Apollónia valószínűleg férje Dvorszky György származása révén kerül 1815. március 27-én, 74 évesen a kriptába. A Dvorszky család Trencsén megyéből kerül a településre és igazolja nemességét. A férj 4 évvel később, 1819-ben követi hitvesét. Magyar Teréz - 1816. február 1-én, 32 évesen kerül a kriptába. Valószínűleg gyermekágyi láz végzett vele, hiszen pár nappal korábban január 27-én temetik el 10 napos kislányát. A gyermek halandóság igen nagy ebben a korszakban. A kripta feltárásának legmegrázóbb pillanatai azok voltak, melyben egy-egy gyermekkoporsó és kicsi keresztek kerültek elő. Az egyiken Korcsmáros Mária neve szerepel. Apja Korcsmáros András, anyja Letovay Anna. A gyermek 1808. szeptember 12-én született, s 1811-ben halt meg. Mórócz Franciska Julianna - élt 1812. febr. 11. - 1816-ig. Az anyakönyvi bejegyzés szerint apja"Dominus Michael Mórócz nobilis judex civitati''^ 16 ), anyja Maria Lehotzki. Mórócz Mihály többször is ült Gyöngyös főbírói székében. Először 1809 és 1815 között, azután 1820-tól 1824-ig, végül 1830-tól 1833-ig volt főbíró. Kugyelka Anna - 18 évesen, 1816-ban hal meg. Kudelka (vagy Kugyelka) Mihály és Czirkay Erzsébet lánya. A Kudelka család Bars vármegyéből érkezett, s 1811-ben hirdette ki nemességét. Az apa Kudelka (Kugyelka) Mihály 1817-18-ban a város főbírája. 1818. július 21-én, 52 esztendős korában ér véget élete. Mint e névsorból is látszik aki itt aludta örök álmát szinte egytől-egyig nemes ember volt, többen közülük megbecsült elöljárói a városnak. A tehetősebb középréteghez tartoztak. Ezt mutatja a feltárt viseleti anyag is/ 17 ) A férfiak e korban szűk, felül sujtásokkal díszített nadrágot, csákóra vágott ezüstgombos dolmányt viseltek, melyre díszítésként övet vagy zsinórt tettek. Altalános viseleti darab volt a nyaksál, melyet kétszer körbetekerve, s megkötve hordtak. A lábra csizma került. Több koporsóban találtunk ú.n. „tót kalapot", melyet többnyire a férfi feje mellé, vagy összekulcsolt kezébe tettek. Ez egy széles karimájú, fekete, vagy barna színű fejfedő volt. A viselettörténeti irodalmak azt írják róla, hogy „a 19. század első felében már csak az egyszerű nép hordta."^ 18 ) Ennek ellentmondani látszik az egyik férfi koporsóban feltárt öltözék. A fekete tót kalap a fej mellett feküdt. A ruházatot kékposztó szűk zsinóros nadrág és szintén kékposztó dolmány alkotta, rajta 14 pár arannyal bevont pitykegombbal és selyem nyaksállal. Ez az öltözet pedig semmiképpen sem jellemző a „nép egyszerű fiára". Sokkal valószínűbb, hogy e kalap-forma még a 19. század elején is élt a népcsoport körében. 15. Jelentése: A város jegyzőjének. Farkas Mihálynak árvája. 16. Jelentése: Nemes Mórócz Mihály úr a város főbírája. 17. A koporsókban ékszermelléklet nem volt, hiszen ebben a korban az ékszer, sőt a ruházat is öröklődő vagyontárgy. Kezében mindegyikük fából vagy csontból faragott, selyem cérnára fűzött olvasót és magyar nyelvűd) Bibliát tartott. 18. NAGY Géza é.n. 187-199..
