Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Fülöp Lajos: Regionális köznyelvi vizsgálatok Gyöngyösön és környékén

rózsakertye szintén hagyományosan szép virágaival az összes vágóhidak közül kiemelkedő, és ismert az egész országban, azok előtt, akik a vágóhidakat járják, és több vágóhidat is ismernek. A/ szépség mellett fontos azomban az egésségës, szép, és jó árú is, és erre a vállalat állatorvosai ügyelnek föl. Az állategésségügyi szolgálat állatorvosai az élő állat beérkezésétől egészen a kész árú kimeneteléig/ figyelemmel kísérik a földolgozás úttyát, és bárhol,/ bármijen rendellenességet, betekségét, vagy a higiénia elleni, a higiénia követelményei elleni véccségët tapasztalnak, azonnal közbelépnek. A vállalat laboratóriummal is el van látva. A laboratórium/ a földolgozás minden fázisában ellenőrzi a fékész gyártmányok és a kész gyártmányok minőségét, vísztartalmát, saftartalmát, baktériológiailag ellenőrzi, egésségvédelmi szempontból/figyelemmel kíséri az. árú úttyát. Az állatorvosok a beérkezés/ a beérkezett élőálatokat fölülvizsgájják egésségileg, megálapíttyák, lévákható-é. A levágat álatokat azután ismét megvizsgájják, hoty fogyasztásra alkalmas-ë. A levágott állatok húsát fogyasztásra alkalmas állapodban szállíttyuk ki, vagy földolgozásra továbbaggyuk a földolgozónak. A földolgozó mindën ëggy es munkafázisát ellenőrzik/ az állatorvosok, és így minden bizonnyal/ és mindën kéccségët kizárólag/ csak egésségës/ és ép árú kerülhet ki az üzletégbe. A fejlődés további úttyát az ország élőállat ellátoccsága szabja majd mëg. Ha lësz elegendő élőállat,/ és át tudunk térni töbműszakos termelésre, két vagy három műszakra is esetleg, akkor/ nemcsak a megyét, és nemcsak a várost, hanem/ az ország többi városait is el tuggyuk majd látni elegendő hússal és húskészítménnyel. Eggyik távlati tervünk az, hogy/ Salgótarjánt is bévonnyuk a vállalat működési körének területébe. Ez/ a bányavidék ellátásából fontos volna, mert Salgótarjánban nincs vágóhíd. Ott/ beszállítás történik, a balassagyarmati vágóhíd láttya el Salgótarjánt, amej megyei székhej is, amellett a salgói medencénekfontos köszpontya, és ellátoccsága sok kifogásolni valót, sok kívánni valót hagy maga után. Ha/ lessz elegendő élőállatunk, bévonnyuk Salgótarjánt működési körzetüngbe, továpfejlesztyük a vágóhidat, és így lehetőségét adunk a vásárlóinknak, hoty tele pultokról vásárolhassanak. 3. Néhány összegző megjegyzés Bárczi Géza A magyar nyelvjáráskutatás időszerű feladatai című előadásában

12 már az ötvenes években rámutatott, hogy a köznyelv és a nyelvjárások viszonyában jelentős változások következtek be: a köznyelv hatása egyre erősödik, a nyelvjárási sajátosságok pedig fokozatosan gyengülnek, és átadják helyüket a köznyelvi (helyi köznyelvi) formának. Bárczi ugyanakkor a cselekvésre is felhívta a figyelmet: "... a nyelvjárás visszahúzódásának... vizsgálata a gazdasági és társadalmi átalakulás idejében szinte a levésben, történésben megfogható folyamat, melynek vizsgálata nem is halasztható, mert a ritka alkalom elmúlik..." Kétségtelen, hogy ez a feladat bonyolult, sokrétű és időigényes munka. Elméleti és módszertani tisztázást, szemléleti és gyakorlati váltást kíván, amely tekintettel van az élő nyelv mozgására, különösképpen a fonetikai-fonológiai jelenségek változására. Korábban - nyelvjárási anyagom rendezése közben - magam is véletlenül döbbentem rá a nyelvi valóság összetettségére: meglepődve tapasztaltam, hogy az egyik szóban /y-os, a másikban pedig j-s jelölést használtam a Mátraalján akkor még sokkal gyakoribb ly hang rögzítésére. Tovább vizsgálódva láttam, hogy az /y-os lejegyzés idősebb asszonytól, a j-s pedig iskolás gyer12 L. BÁRCZI Géza 1954. 86.; Uő. i. m. 65-6.