Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Fülöp Lajos: Regionális köznyelvi vizsgálatok Gyöngyösön és környékén
gyösi Mezőgazdasági Szakközépiskolában. Szülőfalujától csupán a katonai szolgálat idején volt távol, majd levelező úton az egyetemi diplomát is megszerezte a GATE-n. Itt is doktorált szőlészeti-borászati ismeretekből. Életrajzi nyilatkozata a Sorsfordulók Gyöngyössolymoson című kiadványban jelent meg 10 , ebből idézem az alábbi részletet: "Paraszti családból származom. Özvegy anyám nevelt, így aztán sok megpróbáltatásban volt részem, ízelítőt kaptam nemcsak az anyagi nehézségekből, hanem abból is, hogy önerőből miként lehet ezeken úrrá lenni... A kényszer megszabta, hogy kenyérkereső foglalkozást válasszak, mert kellett a pénz. Mindez mégsem volt hiába... A sorra jövő esztendőkön aligha töprenghettem el, mert egyre-másra jöttek a feladatok..." Adatközlőnk azóta a helyi termelőszövetkezet elnöke, korábban községi tanácselnök is volt. Nyelvhasználatára a diglosszia (kettősnyelvűség) jellemző. Családi, rokoni, baráti körben, tehát familiáris beszédhelyzetekben az anyanyelvjáráshoz, közéleti szerepkörben pedig a regionális köznyelviséghez közelít. 11 Szövege a zárt ë következetes használatán kívül néhol szembetűnően nyelvjárásias (az esetek felsorolását 1. a záró fejezetben). Stílus szempontjából az adatközlő a gyakorlati, főként a gazdasági életben tevékenykedő középvezetők tipikus nyelvét beszéli: nyelvhasználata panelekkel tarkított, amelyek sokszor már-már automatikusan termelődnek. Néhány esetben a nehezebben ejthető idegen szavak leegyszerűsített ejtésével is találkozunk. A mondatformáláson érzékelhető a megfogalmazás nyersessége, az egyes fordulatok ismétlése, a laza mondatfűzés stb. A szöveg az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének hangarchívumában található. A felvételt Fülöp Lajos készítette és jegyezte le 1986 őszén. A beszélgetés témája a gyöngyössolymosi termelőszövetkezet bemutatása. (Kérlek, beszélj nekünk a solymosi termelőszövetkezet életéről, munkájáról.) Igen, tán akkor onnan indújjunk ki, hogy ezerkilenc szászhatvan december huszonëggyedikén történt meg az átszervezés Gyöngyössojmoson, és/ alakult mëg a Mátra Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, méj ma is ebbe a felépítésében, tehát "ëty falu, ëty szövetkezet" elven működik./ Korábban volt két kezdeményezés, ötvennégybe "Rákóczi" névre hallgatón, és ötvenödbe "Új Élet"-re hallgatón/ tísz-tizenöt családot tömörítőn szövetkezet, majd ezerkilencszászhatvanban az egész falut érintette/ több mint ezër taggal. (Hogyan változott azóta a taglétszám?) Hát, a taglétszám azóta változott, csökkent/ körülbelül felére csökkent. Ma, mintëggy ötszászharminc-ötszászharmincöt taggal számolunk. (S milyen területen gazdálkodtok?) Kétezerszász hektáros területen gazdálkodunk. Van szántóterület is, a mekhatározóu a szőlőterület, az öszterületnek a huszonöt százaléka, tehát ëggy ötszász hektáros nagyüzemi szőlőterülettel rendelkezünk. Ugyanennyire tehetőü a szántóterületnek az aránya, ëgy másik ötszász hektár,/ van nyolc szászhatvan hektár erdőnk, a többi terület mëg rét, legelőü. Tevékenységet, mint említettem, az első pillanattól a szőlőü határoszta mëg. Naty feladat volt az akkori szőlőterületet, eszt a hagyományos szőlőt lecserélni, leváltani, tehát a rekonstrukciót végrehajtani. Lënz-Mouzër típusra kesztük, tehát itt akár Sojmosról a Füredre, vagy Gyöngyösről a huszonnégyes útnak a baloldalán/ erre hejeszkédnek el ezëk a területek, a kösséget körbeövezik. A tipikus, hagyományos vagy bakművelésű szőlőü, hogy úgy mongyam, tejjesen 10 PÉCSI István 1986. 13-4. 11 Vö. KISS Jenő 1995. 5.
