Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Fülöp Lajos: Regionális köznyelvi vizsgálatok Gyöngyösön és környékén
ami eggyúttal a megújulás kezdete is volt, Mint tuggyuk, 1977'-ben/ óriási tűzvész tört ki, aminek a kövétkesztében, miután víz nem volt, hatszáz ház leégett. Az a szomorú szerepe volt a városi kórháznak, hogy ennek a rozoga mosókonyhájából pattant ki a szikra, améjik a várost lángra gyújtotta, és hatszáz ágyat, hatszász házat tönkretett. S a Horthy-korszakban, ha növekedett is a kórház ágylétszámban, minőségi fejlődés még nem montható. Volt ugyan óriási nagylétszámú, majdnem 500 ágyas elmeosztáj, azomban az elmeosztájon kívül csak belgyógyászat és sebészet működött. Az alapítványi köszkórház álamosítása/ hoszta meg/ tulajdonképpen az indító erőt ahhoz, hogy a mai 12 szakmát ellátó, 800 ágyas modern kórház létrejöjjön. 3. sz. adatközlő N. Gy. a magnetofon-felvétel idején 55 éves volt. Az ő helyzete, szerepe meglehetősen különleges. Falusi értelmiségi család gyermeke (az édesapja ugyancsak tanító volt). Az elemi iskola befejezése után az egri tanítóképzőben folytatta tanulmányait, majd Gyöngyössólymoson telepedett le. Jóval később a történelem szakot is elvégezte a budapesti tudományegyetemen, és megszerezte a bölcsészdoktori címet is. Sokoldalú, polihisztor-típusú egyéniség, rátermett, kiváló nevelő, aki iskolát igazgatott, pezsgő kulturális és sportéletet teremtett, tehetséges falusi fiatalokat patronált, helytörténeti, néprajzi, természettudományi, vadászati és oktatást segítő, szemléltető anyagot gyűjtött, tudomány-népszerűsítő előadásokat tartott, kiállításokat szervezett, és szinte a semmiből megteremtette a gyöngyösi Mátra Múzeumot, amelynek első igazgatója volt. Mindemellett szenvedélyes vadász, természetjáró, a Mátra hegység legkiválóbb ismerője, szakíró és szerkesztő... Több tanulmánya, könyve, novellája jelent meg. Legkedvesebb műve Képek Gyöngyös sólymos történetéből címmel 1964-ben jelent meg. Erős fizikumú, kiváló kommunikáló képességgel megáldott, fáradhatatlan egyéniség volt. Elsődleges nyelvhasználati formája - mint a felvételből is kitűnik - a regionális köznyelvi változat.Az egyszerű parasztembertől az akadémikusig mindenkivel azonnal megtalálta a kellő hangot és témát. Szókincse igen gazdag, stílusa pedig hajlékony. Mindent egybevetve: színes egyéniség, közvetlen, anekdotázó természetű, derűs és életszerető ember volt; szemlélete, tevékenysége Tömörkény Istvánra és Móra Ferencre emlékeztetett, de Kittenberger Kálmánt, Széchenyi Zsigmondot és Fekete Istvánt is mesterének tartotta. (Az utóbbiakkal személyes kapcsolatot is tartott.) Maradandó élményem, hogy barátomnak mondhattam, és évekig segíthettem múzeumi tevékenységében. Első nyelvjárási tanulmányomat 8 - Gyöngyössolymos nyelvi rétegződése címmel - is ő jelentette meg a Múzeumi Füzetek 1. számaként. Ennek bevezetőjében írja a következő sorokat: "...a munka annál is inkább időszerű, mert a társadalom gyors fejlődése, a műveltség emelkedése az egységes köznyelvet teszi általánossá, ami akarva - nem akarva a nyelvjárási értékek pusztulását eredményezi" 9 . És ezzel máris a szóban forgó kérdésnél vagyunk... A felvételt 1969 tavaszán Murai Judit és Péter Zsuzsa készítette, lejegyezte Fülöp Lajos. 8 FÜLÖP Lajos 1958. 1-32. A dolgozat 1955-ben, éppen 40 esztendeje készült, s Gyöngyössolymos nyelvi rétegződését vizsgálta. Azokra a nyelvi változásokra és változatokra igyekezett felhívni a figyelmet, amelyek ma már a ,regionális köznyelviség" problémakörébe tartoznak. 9 1. m. 1-2.
