Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Fülöp Lajos: Regionális köznyelvi vizsgálatok Gyöngyösön és környékén
A terjedelem kötöttsége miatt csupán öt adatközlő nyelvi anyagát mutatom be az itteni regionális köznyelviség főbb hangtani jelenségeinek, kiejtési sajátosságainak az illusztrálása céljából 5 . A szövegeket az adatközlők monogrammjának betűrendjében közlöm. 1. sz. adatközlő F. G. a felvétel idején 54 éves volt. Elzárt mátrai községben, Bodonyban született, földműves szülők gyermekeként. Alsó fokú tanulmányait ugyanott végezte, majd az egri tanítóképzőbe került. A 30-as évek derekán tanítói, később a Tanárképző Főiskolán levelező tagozatán tanári oklevelet szerzett. Előbb szülőfalujában, azután Gyöngyösön kezdett tanítani. A 40-es évek elején katonai szolgálatra hívták be, nem sokkal később a keleti frontra vezényelték, ahol csakhamar fogságba esett. A fogságból - igen sok megpróbáltatás után csak évek múlva szabadulhatott. Ismét tanított, emellett az 50-es évek elejétől iskolát vezetett. Tudatosan törekedett a népi hagyományok gyűjtésére, ápolására. Adatok Bodony község történetéhez címmel (1969) helytörténeti, szociográfiai kiadványt jelentetett meg. Ebben írja az emlékezetes sorokat: "Ez a község is magában hordja a múlt minden szenvedésének emlékeit. Földjére a névtelenek verejtéke és vére hullott... Elete a legutóbbi időkig az elmaradott települések tipikus példája. Ennek képe, tónusa, légköre még bennünk él elevenen, de egyre kevesekben. A régi gondolkodás (termelésben és morálban egyaránt) úgy hullt le rólunk, mint őszi fáról a száraz levél". Magam évekig együtt dolgoztam vele, közeli barátságban voltunk. ízesen, tempósan beszélt. A beszédhelyzetnek megfelelően könnyen és gyorsan tudott regisztert váltani. Nyelvhasználati szempontból a kétnyelvűség, a kétpólusosság jellemezte. Bár a nyelvjárás a vérében volt, regionális köznyelviségéhez nem fér kétség. A felvételt a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium nyelvjáráskutató szakkörének tagjai, Dobos Mariann és Pichler Gusztáv vették fel 1969 tavaszán Fülöp Lajos irányításával. A szöveget Fülöp Lajos jegyezte le. A beszélgetés témája: Háborús élmények, hadifogság. (Mi még fiatalok vagyunk, és eseményekben is elég kevés áll mögöttünk. Megkérjük G. bácsit, hogy beszéljen nekünk életének emlékezetes eseményeiről, tapasztalatairól, háborús élményeiről.) Egyrészt igaz, hogy mint fiataloknak, valóban kevés esemény van mögöttetek, tapasztalat is kevés, az idősebb kornak megvan az az előnye, hogy valóban töp tapasztalattal rendelkezik. Talán néhány életképen keresztül szeretném ászt érzékeltetni, hogy/ mijén volt az a régebbi kor, mi érdekesség volt benne, s amennyiben ennek/ hasznát vehetitek, úty segítettem nektek, mert bizony néha/ az idősebbegben is sok feszülcség van még, sok el nem ért vágy, gondolat és a többi, amik szintén/ ëgy-ëty hosszú életnek az eredményei. Az első részként röviden: magam is falusi gyerek voltam, láttam észt a nehéz életet, és főként/ a paraszcságnak aszt a rettentő földéségét, mejjel szeretet volna részesedni a földben, természetes a velejáró munkával is. A 30-as évegben már erőtejjesen készült a világ/ ëggy második háborúra, és magam is mint fiatal/ belekerültem, részt is vettem/ a második háborúban,/ mékpedig elég nagy részt këllët letöltenem belőle. A/ magyar embër észt a 5 Az akkori magnetofon-felvételek közül a regionális köznyelviség bemutatására egy itt nem közölt szöveg a Mátrai Tanulmányok 1993. évfolyamában jelent meg (50-2). Adatközlő: Molnár József tanár, muzeológus. A beszélgetés témája: A gyöngyösi tűzvészről. A felvételt Bugarszky Katalin és Ferenczfalvi Éva készítette, Fülöp Lajos irányításával, 1969 tavaszán.
