Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Dénes József-Nováki Gyula: Őskori várak a Mátrában
semmi történeti adatunk sincs, de ki kell emelnünk, hogy ebből az időből az ország legnagyobb kiterjedésű várának számít. F'arád-Várhegy (11. kép) Elsőként Fáy András említi 1819-ben, 81 később Pesty Frigyes hely névgyűjteménye 82 ' majd Bartalos Gyula. 83 Pásztor József több ízben „ősvárnak", „ókori várnak" nevezi és a sáncról is tud, 84 később a csehek rablófészkének tartja. 85 Az 1930. évi mátrai útikalauz a hegy keleti sarkában középkori, épített bástyát, tornyot említ a „Várpince" nevű helyen. 86 Röviden ugyanezt ismétlik később is. 87 Dénes József terepbejárásával egyértelműen őskori sáncvárnak határozta meg. Az irodalomban említett „Várpince" egy elhagyott kőbánya a hegytető keleti sarkában. Az itteni „középkori bástya és torony" a természetes kőzet félreismerésének a következménye, amely vízszintesen elváló lapokból áll, a résekben morzsalékos kőtörmelékkel. 88 A Várhegy (453,9 m) közvetlenül Párád nyugati vége felett emelkedik, a Parádsasvár felé vezető országúttól délre. Igen meredek oldalak övezik, csak déli irányban függ össze a nem sokkal alacsonyabb nyergen keresztül a többi heggyel. Mivel az egész hegytetőt és nagyrészt az oldalát is áthatolhatatlan sűrű bozót fedi, ezen a hegyen nem sikerült teljes értékű munkát végezni. A hegytető nyugati és délnyugati végében, a nyereg felett sikerült a kősánc maradványait követni. Eleinte néhány kő és a terep alakulása segítette ennek nyomvonalát megállapítani, a nyereg közepe felett azonban már jó állapotú kősáncot találtunk. A hegytetőre felvezető, de ma már teljesen bebokrosodott kocsiútig 90 m hosszan lehetett követni. Innen azonban, délkeleti-keleti irányban áthatolhatatlan sűrű bozótban folytatódik. További megfigyelésre nem volt lehetőség. Ezért a sánc keleti folytatását nem ismerjük, nem tudjuk, pontosan meddig tart. A hegy északnyugati peremét, a meredek hegyoldal felett sikerült végigjárni, itt sáncnak, ároknak nincs nyoma. Ennek alapján valószínű, hogy az ugyancsak meredek délkeleti oldalon sincs. A sűrű növényzetben leletanyagot nem találtunk. Mindenképpen őskori eredetű telepet védett a sánc, jellege alapján itt is a késő bronzkor jöhet elsősorban számításba. A telep hossza kb. 270, szélessége kb. 120 m. Sirok-Kis-Várhegy (12. kép) Sirok mellett a Kis- és Nagy-Várhegy, valamint a „Liszkó-vár" többször szerepel az irodalomban. Gerecze Péter gyűjteményes munkájában „Liszkó-vár" szerepel, amelynek lerombolását - adata szerint - 1471-ben rendelték el. 89 Pásztor József mindhárom „várat" említi, sőt a Kis- és Nagy-Várhegy alapján „kettős vagy ikervár"-ról beszél, a helyszínen 81. FÁY András 1819. 4. 82. PESTY Frigyes 1864. 207. 83. BARTALOS Gyula 1909. 436. 84. PÁSZTOR József 1911, 1913 85. PÁSZTOR József 1929. 169., 1933. 9. 86. BARCZA Imre-VIGYÁZÓ József 1930. 156. 87. GERŐ László 1968. 302., Vártúrák 1975. 129. 88. DÉNES József 1984 89. GERECZE Péter 1906. 374.
