Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Tari Lujza: Rajeczky Benjamin mátravidéki népzenegyűjtő munkássága

2-3. kotta János mondta: „Tót nótákat «csak úgy viccképpen énekeljuk»; az öregek jobban tudják, de mi már nem. A tót nóta «szép, de nem idevalo», «megértheto, de nem az igazi»". Rajeczky Benjamin mátravidéki gyűjtéséből adatot kapunk arról, hogy summásságban „játszottak halottat" meg „halált". Rendesen sirattak az előbbiben. Felsőtárkányból több virrasztó dallamfeljegyzés is van. (Például: Getsemányi kerbe a halá, 0 ti keresztények, mily időket értek). Párádon kolduséneket jegyzez le (Minden virág virágozik), Terpesen, Mátramindszenten különböző gyerekjátékokat. A szokáskeretbe tartozó dallamokon kívül számos ún. alkalomhoz nem kötött dallamot találunk a gyűjteményben. A régi stílusúak között a területen jellemző dudanóták azonos faluban is rögzített változatai jól jelzik az egyéni előadói különbségeket. Ilyenek például Mátrakeresztesen: Örzse néni haluskát főz, Ki ment boré de soká jár (8, 5 1 1). /. 7. kotta. Egy hollóőkői dudanóta dallam- és szövegformulái közvetlenül a dudára utalnak: Mari néni itthon van-e (8, 5 1 1). /. 8. kotta. A következő 7 szótagos, kvintváltó dudanótatípus a területen jellemző sokféle szövegváltozatból ad ízelítőt: Hej Fomerné, Fomerné, A pásztói bírónak (Hollókő és Pásztó, mindkettő 7 5 b3). I. 9-10. kotta.