Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Misóczki Lajos: Gyöngyösi egyházi műemlékek a 19-20. században

lomok folyamatos karbantartására. Elsőként erről a Szt. Bertalan-templommal kapcsolatban tudunk. E templomnak az 1853-ban megajánlott pénzt évenként gyarapította a város. Az így felhalmozódott 3009 Ft 65 kr összeg kamatait 1856-tól tartalékolták, 1861-től pedig részmunkákra, állagmegóvásra fel is használták.

6 Feltehető, ebben az intézkedésben szerepe volt az 1856-tól meglévő, megyefőnöki rendelet nyomán létesített Szépítő Bizottmánynak is. A bizottmány ugyanis egyházi és városi közös pénzalap megteremtésével „fenntartani óhajtotta Gyöngyös Várossá... muépítményeit", közöttük elsősorban a templomokat.

7 Panker János polgármester a bizottmányt általános „szépítészeti" feladatokkal is megbízta (új utcák nyitása, közök megszüntetése, patakok szabályozása), hogy megvalósításukkal „Gyöngyös - melynek a természet gyönyörű fekvést adott - csinosságra nézve idővel a hazának valódi gyöngye leend".

8 1867 után a közös pénzalapot a képviselő-testület kivette a városi költségvetésből, és a felsővárosi róm. katolikus plébániával közösen kezelte.

9 Gyöngyös vezetői sokat tettek az urbanizáció meggyorsításáért. Azonban törekvésük ellenére az ezt elősegítő jelentős tényező, a vasúti fővonal 1870-ben végleg elkerülte Gyöngyöst. Az érdemesült tanácsnokok közül többen is, joggal, úgy vélték, a település arculatát kell városiassá tenniük, és ehhez éppen a középületeket, főleg a templomokat kell széppé varázsolniuk. A szükséges pénz előteremtéséhez ekkor gondoltak először országos tárftogatásra, ezért „felső" kapcsolat után néztek.

10 Úgy tűnt, e téren elsőként a befolyásos, a politikai és társadalmi, valamint a művészeti életben is egyaránt ismert Pulszky Ferenc lesz a segítségükre. A Deák-párti Pulszky 1872. május 26-án nyilvános, választási beszédet mondott Gyöngyösön. Miután országgyűlési képviselővé választották, elég sokat fáradozott a gyöngyösiek régi sérelmének, az 1852 óta húzódó örökváltsági ügynek elintézésében.

11 Pulszky a jelzett napon, a választási gyűlés után a helybeli tanácsurak vendége volt. Körükben ismét megerősítette a kortesbeszédben hangoztatott örökváltsági ígéretét. A beszélgetés során a többek között szólt a gyöngyösi egyházi épületek Jelességéről" is. íme, itt volt a kellő alkalom ahhoz, hogy a műértő politikus segítségét kérjék, ,járuljék országos alapból az egyházi műépítmények csinosításához". Pulszky ebben az ügyben is meghallgatta a gyöngyösieket. Az 1872. szeptember 3-i, Gyöngyös Város Közönségéhez (a Polgármesteri Hivatalhoz) címzett levelében lakonikus tömörséggel ennyit írt: „A terítéken forgó kérelmezési ügyeik általam folyamatba tétettek!"

13 Bizonyára ezek között ott volt az egyházi műemlékek fenntartására vonatkozó kérelem teljesítése is. Ellenben a támogatás összegéről semmit nem tudunk. Nem lehetett jelentős, hiszen a Kálvária-templom kupolával bővített épülettömbjét közadakozással állították helyre, és avatták fel 1879. augusztus 14-én - ugyanis a „központi segély" erre kevésnek bizonyult.

14 Pulszky Ferenc később is segítette Gyöngyöst. Éppen a Kálvária-templom további sorsával kapcsolatban: Két év múlva az új, kupolás templom falai megrepedtek. Az építmény felülvizsgálatához ekkor az új polgármester, Csomor Kálmán szakértőket hívott az 1881ben létesült Műemlékek Országos Bizottságától (MOB). A kapcsolatot a MOB-bal Pulszky 6. HORNER István 1863. 68-69. 7. SPETYKÓ Gáspár 1856. 195. és MOLNÁR József 1971. 5. 8. SPETYKÓ Gáspár 1856. 195. 9. MOLNÁR József 1971. 5. 10. MOLNÁR József 1971. 6. 11. PULSZKY Ferenc 1872. 23-24. és MONÁR József 1971. 12. 12. MOLNÁR József 1971. 12. 13. MOLNÁR József 1971. 14. 14. Dezséri BACHÓ László 1944. 142.