Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Molnár József: Adatok a gyöngyösi oktatás történetéhez 1945-ig, különös tekintettel a Sóház iskolára

1923. január l-jével Gyöngyöshöz csatolt Gyöngyöspüspöki község 6 osztályos Római Katolikus Iskolájában az összevont vegyes I-VI. osztályt egyetlen tanító - Sike Miklós kántortanító tanította. A városhoz csatolás következménye, hogy a következő - 1924-25-ös tanévben egy tanítónő - Füleky Józsefné került az iskolához. így a 6 osztályt már ketten tanították a következőképpen: az első négy osztályt a mindenkori tanítónő tanította összevonva a felső iskolában, míg az V-VI. osztályokat az alsó iskolában az igazgató tanító. Ez így ment az 1948-ban bekövetkezett államosításig. Az 1930-as évek elejétől - pontosan az évet nem tudjuk - már csak egy műszakos tanítás volt, 8-tól 13 óráig a gyöngyösi iskolákban. Az 1899-1900. tanévben a Kertészházi Fiúiskola I-II. fiúosztályában (összevonva) Vadászi István tanító 62 tanulót tanított, míg a III. fiúosztály 44 tanulóját 1 tanító, Váradi Istán oktatta. Az Alsóvárosi Fiúiskola 4 fiúosztályát vagyis 218 tanulót Kohut Lázár, Seftsik László, Józsa György, Szalay Józsa, Szőke Sámuel tanította.

123 Az 1903-1904-es tanévről már többet tudunk. Ekkor az Alsóvárosi Fiú- és Leányiskolákból külön körzetet szerveztek, Józsa György tanító igazgatásával. Az igazgató nem saját iskolájában, hanem a Központi Fiúiskola ül. fiú osztályában tanított. Az iskolában folyó tanítási munka mellett különösen fontos volt az iskolán kívüli népművelés, melyet az iskola tanítói az Alsóvárosi Ifjúsági Egylet keretei között végezték. Az egyletben összesen 15 tanító, a kórházigazgató főorvos és 2 pap is foglalkozott a fiatalokkal. Március hónapban a Heves megyei Gazdasági Egyesület népszerűsítő előadásokat rendezett a mező-gazdaság és a kertészet minden ágából, 8 előadóval. Az egyesület nyilvános mulatságokat is tartott: szeptember 27-én, április 4-én és július 12-én. Május 21-én a gyöngyösi születésű dr. Párvy Sándor szepesi püspök városunkban tett látogatása alkalmából rendezett fogadásakor az egyesület tagjai közül 27 fő vett részt a lovasbandériumban. E tanévben az iskola 5 db falitérképet és 2 db földgömböt kapott szemléltető oktatás céljára.

124 Az 1904. augusztus 16-i tűzvészben a Sóház iskola épülete nem égett le, de csökkent az iskolai tanulók létszáma. Év végére 36 tanulóval volt kevesebb, mint egy évvel előbb. A tűzvész miatt sok szülő elköltözött a városból, sokan pedig ott húzták meg magukat, ahol helyet tudtak kapni. Az iskolai munkát is érintette a tűzvész, mert a tűzkárosultak közül sok családot az osztálytermekben helyeztek el, egészen 1904. december végéig. A III-IV. osztályokban a tanítást csak októberben kezdték meg, a II. és IV. osztályokban csak félnapos tanításban részesültek a tanulók. Az iskolákban - így az Alsóvárosiban sem - nem volt tornaterem, így télen a testnevelés tanítását szüneteltették, a jó idő beköszöntével a tanítók kirándulásokat szerveztek osztályonként, melyek során szabad gyakorlatokat, testedző, szórakoztató játékokat rendeztek. Ekkor gyarapították földrajzi és egyéb - főként a természettel kapcsolatos - ismereteiket is.

125 Az Alsóvárosi Iskola az 1905-1906-os tanévben sok szemléltetőeszközt kapott: 5 db falitérképet (Magyarország, Európa és az 5 világrész), 3 db földgömböt, 3 db természetrajzi ábrát, 4 db métermérték gyűjteményt, 2 db orosz számológépet, 5 db métermérték falitáblát, 2 db fali olvasótáblát 255 Korona 94 fillér értékben.

126 Az 1908-1909. tanévben a VKM 3 gyöngyösi tanítót érdemeinek elismeréseként igazgató 123 A GYÁEFLIÉ 1900. 3-14. 49-58. 124 A GYÁEFLIÉ 1904. 4-10. 46-55. 125 A GYÁEFLIÉ 1905. 3-24. 50-60. 126 A GYÁEFLIÉ 1906. 3-16. 49-57.