Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Molnár József: Adatok a gyöngyösi oktatás történetéhez 1945-ig, különös tekintettel a Sóház iskolára

dő csoportjai jó munkát végeztek. Ezen iskolában 106 tanuló (a 488-ból) részesült cipő és ruhasegélyben. A tejakció keretében 50-en kaptak ingyen reggelit 1933. január 6-tól április 8-ig. 5 kádármester hetenként 1 nap juttatott ebédet l-l szegénysorsú gyermeknek. 117 Jól érzékelhetjük a korabeli szociális viszonyokat, ha az iskolákban rendezett ingyen reggeliztetési akciókról szólunk. 1936-ban Gyöngyösön ingyen reggelit kapott a Központi Iskolában 50, a Kisegítő Iskolában 20, a Felsővárosiban 60, az Alsóvárosiban 60, a Mária Valéria Intézetben 30, a Fejérvárynéban 30, a Gyöngyös-püspökiben 10 tanuló, összesen 260 fő. (A város elemi iskolái tanulóinak száma akkor 1802; Mátrafüred nélkül - itt az I-VI. osztatlan osztályban 55 tanuló volt - ebből 1061 fiú és 741 leány. ) A tanulók 2 dl forralt tejet és 10 dkg kenyeret kaptak 58 napon át 1936. február 3. és április 4-e között. Összesen 15080 reggelit osztottak ki 812 P 17 fillér értékben. Egy tanuló reggelije 5 fillérbe került. 118 Mindez Gyöngyösön történt, ahol a napszám 1 Pengő és 1. 5 Pengő között mozgott. Tehát a város elemi iskolai tanulóinak 14. 5 százaléka kapott ingyen reggelit. Az 1940^4l-es tanévben a Zöldkereszt segélyakció keretében eleinte 35, később 71 tanuló kapott ingyen reggelit (zsemlével, cukorral), 35 tanuló pedig ebédet. A rászoruló gyermekeknek 32 pár cipőt osztottak ki (ebből 12 párat az Alsóvárosi Plébánia, a ferencesek adtak). 119 Sajnos a háborús években a rászorulók száma tovább növekedett. Igen fontos volt a tanítók iskolán kívüli munkája, melyet főként a már említett Felső-és Alsóvárosi Ifjúsági Egyesületekben végeztek. Ezen időszakból több fényképet is ismerünk, melyek az egyesületi tagokat az évente megrendezett szüreti felvonulásokon örökítették meg. Évente szerveztek jótékony célú előadásokat, színdarabokat, énekkaraik a Katolikus Legényegylet énekkarával együtt szerepeltek a március 15-i ünnepélyeken és más városi rendezvényeken. Az ifjúság részére gazdasági és közismereti előadásokat szerveztek a város különböző vezetőinek részvételével. Pár példával jellemezzük tevékenységüket. Az Alsó­városi Ifjúsági Egyesület tagjai 1934. február 10-én Gárdonyi Géza „A bor" c. népszínművét adták elő az iskola nagytermében. 120 Az iskolán kívüli népművelés keretében az Alsóvárosi Iskolában 1935-36-ban analfabéta tanfolyamot szerveztek, ezenkívül más osztályok alapismeretit is tanították a tanítók, sőt az írni nem tudó tüzérek részére is rendeztek sikeres tanfolyamot. 121 Az 1939-40-es tanévben új színfolt volt az iskolán kívüli népművelő munkában, hogy az Alsóvárosi Ifjúsági Egyesület tagjai más programjaik mellett hallgatták a Rádió Ifjúsági előadásait is. 122 Altalános iskolatörténeti áttekintés után áttekintem vázlatosan az idén 100 éves Sóház iskola múltját. Ha a Sóház iskola osztályairól, tanulói létszámáról és tanítóiról készített táblázatot átte­kintjük, azt állapíthatjuk meg, hogy kb. 45-50 tanulót oktatott egy tanító. Ha ez az arány változik, akkor ennek valami rendkívüli oka van. Az 1904-1905. tanévben Makovinyiné Sántha Mária tanítónőt betegsége miatt helyette­sítette Borbély Gabriella. Az 1910-1 l-es tanévtől kezdve van vegyesosztály és ezen évben is betegség miatt egy helyettes tanítónőt alkalmaztak. 117 A GYÁEFLIÉ 1933. 3-32. 54-65. 118 A GYÁEFLIÉ 1936. 3-39. 57-65. 119 A GYÁEFLIÉ 1940. 3-28. 40-44. 120 A GYÁEFLIÉ 1934. 3-35. 53. 59. 121 A GYÁEFLIÉ 1936. 3-39. 57-65. 122 A GYÁEFLIÉ 1940. 3-28. 40-44.

Next

/
Oldalképek
Tartalom