Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Molnár József: Adatok a gyöngyösi oktatás történetéhez 1945-ig, különös tekintettel a Sóház iskolára

Az 1925-26-os tanévben a tanítótestületek az eddig használt tankönyvek helyébe - melyeket az 1906— 1907-től használtak - újakat vezettek be.

101 Az elemi iskolákban a behatásnál 1 P. behatási díjat kellett fizetni, ennek feléből iskolai tankönyv kölcsönkönyvtárat létesítettek, másik fele pedig a Tanítói Intemátusok célját szolgálta. Az Alsóvárosi Iskolában a tankönyv, kölcsönkönyvtár 156 db tankönyvből állt, melyből 101 tanuló kapott könyvet.

102 A világháború után nem voltak olyan járványok, melyek miatt az iskolaévet meg kellett volna rövidíteni. 1931-32-ben volt ugyan influenzajárvány - az egyetlen a világháború után - , de nem kellett miatta iskolát bezárni. Az iskolai ünnepségek a következők voltak: október 6., Takarékossági nap, a kormányzó névnapja (Horthy Miklós - december 6.), március 15., a hősök emlékünnepe (az első világháború halottaira emlékeztek). Karácsonykor pásztorjátékot rendeztek, június 6-án gyermekmajális volt, valamint a Madarak és fák napja. Ezeket az ünnepeket egészen a második világháborúig megtartották.

103 1923-ban megemlékeztek Petőfi Sándor születésének 100. évfordulójáról,

104 1927. november 7-én pedig a parlament előtti Kossuth szobor leleplezése kapcsán Kossuth Lajosról.

105 1932. február 21-én Washington emlékünnepélyt tartottak. 1932. október 22-én óra keretében emlékeztek Arany János halálának 50. , november 5-én pedig Gárdonyi Géza halálának 10. évfordulójára.

106 1935-től a város elemi iskolái a Hanisz téri országzászló előtt - a zászlókultusz értelmében - a szeptemberi tanévnyitó ünnepélyen közös zászlóünnepélyt tartottak. A hivatalos ünnepélyeken kívül 1940. szeptember 15-én Horthy Miklós kormányzó Kolozsvárra történt bevonulása alkalmából (a II. Bécsi döntés 1940. augusztus 30-én Magyarországnak ítélte Romániától Észak-Erdélyt) a gyöngyösi elemi iskolai tanulók szentmisén vettek részt. Az Alsóvárosi Iskolában a nap jelentőségét a tanulóknak Vass József igazgató méltatta.

107 Igen fontos volt a hazafias és a vallásos nevelés, mely a Szívgárda, az Ifjúsági Vöröskereszt és a cserkészet keretében folyt. Az 1926-27. tanévben már mindhárom iskolakörzetben működött a Szívgárda, míg az Ifjúsági Vöröskereszt a Központi Iskolában 1926-ban alakult meg elsőként, s példáját 1927-ben a többi iskola is követte. E szervezet a hazafias nevelés mellett szociális tevékenységet is ellátott, mert segítette a rászoruló szegény tanulókat. 1926-27-ben például a városban 34 gyermeket 134 napon át látott el reggelivel.

108 A cserkészcsapatok is megalakultak az iskolákban. Az Alsóvárosi Iskolában 1936. február 12-én létrehozott 793. sz. Hollós Mátyás Cserkészapród csapat tagjai közül április 19-én már 19 fő tett kisígéretet. A csoportot páter Thun Albin hitoktató és Siklaki Dezső tanító vezette.

109 Minden iskolában a hitoktató és valamelyik tanító volt a vezető. Éves munkájukról - ami az iskolai évhez, de nagymértékben a vallásos élethez kötődött - minden évben beszámoltak a nyomtatott értesítők. 101 A GYAEFL1E 1918-1919,1926-1927,1927-1928. 3-16. 102 A GYÁEFLIÉ 1931. 3-28. 52-60. 103 A GYÁEFLIÉ 1918-1919,1926-1927,1927-1928. 3-16. 37-44. 104 A GYAÁEIAN 1924-1925,MV. vegyesosztályok 105 A GYÁEFLIÉ 1918-1919,1926-1927,1927-1928. 3-16. 37-44. 106 A GYÁEFLIÉ 1933. 3-32. 54-65. 107 A GYÁEFLIÉ 1941. 3-17. 24-27. 108 A GYÁEFLIÉ 1918-1919,1926-1927,1927-1928. 3-16. 37-44. 109 A GYÁEFLIÉ 1936. 3-39. 57-65.