Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Molnár József: Adatok a gyöngyösi oktatás történetéhez 1945-ig, különös tekintettel a Sóház iskolára
ágával. A két iskolában 1925-ben alakult meg a 752. sz. Vak Bottyán Cserkészcsapat. 84 A két iskola még évekig az 1930-as évek elején a volt Ispotály egész épületét megkapta. 1923. január 1-vel Gyöngyöspüspöki községet, mely már összenőtt a várossal, Gyöngyöshöz csatolták. 85 E városrészben 6 osztályos Római Katolikus Elemi Iskola volt 1 tanítóval és jó iskolaépülettel. Az 1924-25-ös tanévben ezen iskolában 63 tanulót (41 leány és 22 fiú) tanított egy osztályban Sike Miklós kántortanító. Az 1925-26-os iskolai évben az iskolának már 2 épülete volt, az egyik a falu felső - Gyöngyöshöz közel eső - részén (az épület ma is megvan, előtte vezet a út a 7. sz. iskola felé), míg a másik a templomhoz közel, ez a régebbi épület (ma is áll). Ekkor a 6 vegyesosztályt (68 tanuló, 45 leány és 23 fiú) már 2 tanító, Sike Miklós és Füleky Józsefné tanította. 86 Az 1927-28-as tanévben szervezte meg Lipeczki János igazgató a Leány iparos Tanonciskolát. 87 1928. augusztus 9-én kezdte meg Gajdóczky Dezső és László gyöngyösi építési vállalkozó a Központi Állami Elemi Népiskola emeletes épületének átépítését mai formájában. 88 1929. szeptember l-jén vasárnap felszentelte dr. Bozsik Pál felsővárosi prépost plébános az új toldaléképületekkel bővített és teljesen átalakított Központi Állami Elemi Iskolát. E tanévben szervezték meg az Állami Kisegítő Iskolát Gyöngyösön 21 tanulóval, melyből 17-en végeztek az osztatlan I-II. osztályban. Az iskola a Központi Iskolához tartozott, vezetője Kraftsik János tanította nagy buzgalommal ezen iskola tanulóit. Minden segítséget megkaptak a tanulók, amit tanszerekben lehetett kapni. 1930. február 25-i miniszteri leirat alapján a városnak 1930-ban 2000 Pengő, 1931-ben 3000 P. , 1932-33-34-re 4000^1000 Pengő költséggel kellett hozzájárulni az állami elemi iskolák fenntartásához. Ezenkívül még 5 évre az épületek festése, világítása, vízdíja, WC pucolás, külső-belső tatarozása, a bérelt épületekben pedig a belső meszelés és takarítás a város feladata volt. 89 Az 1932-33. tanév szeptember 8-tól 1933. június 25-ig tartott. A beiratáskor 1 P. beiratási díjat és a év végén nyomtatásban megjelent értesítőre 40 fillért kellett fizetni. E tanévben halt meg grőf Apponyi Albert és gróf Klebersberg Kunó volt vallás és közoktatási miniszter. Temetésük napján a vallás és közoktatási miniszter szünetet rendelt el, a tanulók gyászmisén vettek részt. Az iskoláknak gyakorló területet jelölt ki a város, az alsóvárosiak fásítás céljából a mai Sóház teret és az Érsekföldön 183 négyszögöl házhelyet kaptak, melyet a talaj keménysége és szerszámok hiányában nem tudtak megművelni. 90 1934. február-március hónapban bontották le az 1802-ben épített és az 1917-es tűzvészben leégett Norma iskola romos épületét. 91 1940-ben az iskolákat is elérte a háború szele, a Központi iskolában egy ízben tartottak légiriadót. 92 Az 1941^42-es tanévben a légoltalmi nevelést az előírásoknak megfelelően 84 A GYPMgÉ és FMgFÉ 1927. 37-40. 85 FORGÁCS Ferenc 1929. 74. 86 A GYPNN 1925-1926. 87 A GYTÉ. 1933. 3-12. 88 A GYÁEFLIÉ. 1929. 3-21. 46-51. 89 A GYÁEFLIÉ. 1930. 3-25. 50-57. 90 A GYÁEFLIÉ. 1933. 3-32. 54-65. 91 Mátravidéki Hírlap 1934. március 3. III. évf. 9. sz. kishír 3. 92 A GYÁEFLIÉ. 1940. 3-28. 40-44.
