Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Molnár József: Adatok a gyöngyösi oktatás történetéhez 1945-ig, különös tekintettel a Sóház iskolára

tanulók külön osztályba jártak. Az iskolát a város tartotta fenn. Az állandó tantestületet 1891. szeptember 27-én szervezték meg, mely 8 tanárból és 1 pénzintézeti könyvelőből állt. A gyöngyösi iskolák államosítása érintette a tanoncképzést is. 1894. szeptember l-jén az igazgató Demjanovich Theodor munkácsi népbanki főkönyvelő, okleveles polgári iskolai rajztanár lett. A tanulókat nappal tanították. Az iskolát a Német utcai iskolában helyezték el

22

, (Török Ignác utca, a mai Kolping Oktatási Központ helyén volt - M. J. ) Fejérváry Józsefné (Cseörgheö Amália) 1879. augusztus 4-i végrendeletében alapítványt tett Gyöngyös és környéke elhagyott leányai számára. Ezt az USA-ban élő menye 1883-ban pőtalapítványával kiegészítette oly kikötéssel, hogy az alapítvány római katolikus jellegű maradjon. Ennek tőkéjéből az intézet 1885. május 12-én elkészült, fel is szentelték és 10 árva lány és 3 irgalmas Szent Vince nővér lett a lakója. A gyöngyösi iskolák 1894. évi államosítása után a gyöngyösi vallásos szülők kérésére az Árvaházban 2 osztályos iskolát építettek, melyet 1900. október 28-án felszenteltek ugyan, de csak 1915-ben készült el. Ez az őse a mai Felsővárosi Iskolának.

23 1883-1890 között a filoxéra kipusztította Gyöngyösön és környékén a régi szőlőket. Ez olyan csapás volt a város gazdasági életére, hogy még a lakosság csökkenését is maga után vonta. Míg 1880-ban Gyöngyös lakóinak létszáma 16. 124 volt, 1900ban márcsak 15. 878 fő.

24 A fő vasútvonal is elkerülte a várost, a nagyipar nem alakult ki. Ilyen körülmények között, mikor is a közoktatásra a város akkori állami adójának 43,6%-át fordította, nem tudta tovább fenntartani évszázados iskoláit. Balogh Gyula polgármester és Kemény János városi tanácsos (tanügyi előadó, iskolaügyi tanácsos) hosszú tárgyalás után megnyerte a helyi egyházak támogatását, s a város képviselőtestülete 1894. április 29-én - a Mária Tanoda kivételével - egyhangúlag kimondta a községi és - az egri érsekség beleegyezése folytán - a római katolikus felekezeti iskolák és óvodák államosítását.

25 Az államosítás városunkban 2 községi városi, 3 római katolikus elemi fiú és leányiskolát és 2 római katolikus óvodát érintett.

26 3. fotó Fejérváry Józsefné sz. Cseörgheö Amália, a róla elnevezett Árvaház alapítója. Reprodukció: Bárok András 22 A GYTE 1933. 3-12. 23 MOLNÁR József 1992/b. október 29-31. 24 Magyar Statisztikai Közlemények. 1912. 374-377. 25 A GYÁEFLIÉ. 1914. 4. 26 MOLNÁR József 1992/b. október 29.