Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Molnár József: Adatok a gyöngyösi oktatás történetéhez 1945-ig, különös tekintettel a Sóház iskolára

rendi szerzetesnőket - akik főként lányok nevelésével foglalkoztak. Az apácák 1538. után elhagyták városunkat. 3 A XVI. sz. első harmadáig Gyöngyösön három iskola volt: a Szent Bertalan-templom plébániai, a Ferencrendi kolostorban levő kolostori fiú és a begina apácák által vezetett leányiskola. Feltétlenül meg kell említenünk, hogy 1390. és 1526. között legalább 25 gyöngyösi diák tanult külföldi egyetemeken: Bécsben 14; Krakkóban 10; 1 pedig ismeretlen helyen volt. 4 A XVI-XVn-XVIII. századokban igen jelentős volt Gyöngyösön a reformátusok iskolája, melynek első említése 1573-ból való, de már előbb is létezett, tanítóit pedig 1711-ig név szerint is ismerjük. 5 Gyöngyös mezőváros tanácsa kezdeményezésére 1634-ben gimnáziumot alapítottak, melyben a tanítást jezsuita szerzetesek végezték. 6 A ferences kolostorban a ferencesek idő­ként működtettek középfokú iskolát, sőt néha még főiskolát is - de csak a saját papképzé­süket szolgálták. A XVII. században a ferences és jezsuita középiskolák mellett városunk­ban református középiskola is működött 7 a törökök kiűzéséig, 1688-ig. A XVIII-XIX. században a városi tanács elég sok rendeletében foglalkozott úgy az elemi, mint a gimnáziumi oktatás problémáival. 8 A XVIII. század közepén a volt begina-ház helyén harmadrendű nővérek részére házat és iskolát építettek, melyben leányok elemi iskolai tanításával foglalkoztak. 9 A XVIII. században még volt a városunkban plébániai iskola, Gyöngyös mezőváros tanácsa 1768-ban átvette az egyháztól a tanító tartásának a terhét, 1786-ban pedig azt alkalmazta a város tanácsa (tehát világi szervezet) a normális iskolában, akit arra alkalmas­nak talált. 10 1771-ben a gyöngyösi plébániai iskolában függetlenített iskolamester volt, melyet a városi tanács alkalmazott a plébános jóváhagyásával. 11 1776. augusztus 5-én Mária Terézia 8 tankerületet állít fel az országban. Az egyes tan­kerületek élén álló főigazgató és népiskolai tanfelügyelő felügyeleti joga kiterjed a kerüle­tük valamennyi alsó, közép-és felsőfokú iskolájára. Felettes szervük a Helytartótanácshoz tartozó Tanulmányi Bizottság. 12 A királynő a magyarországi tanügyi igazgatás állami hiva­tali szerveinek felállítása után osztrák mintára kívánta átszervezni a magyarországi alsófokú oktatást, mely Norma-módszer néven vált ismertté, de alkotójáról, Felfiger Ignác sagani (Szilézia) Ágoston rendi apátról sagani-módszernek is nevezték. Ahol az alsófokú oktatás­ban a sagani módszert vezették be, azt az iskolát nevezték Norma iskolának. 13 Mária Teré­zia 1777. augusztus 22-én kiadta az oktatásügyet szabályozó rendeletét - a Ratio Educationist -, melyet kötelezővé tett. Az állam által irányított és ellenőrzött egységes iskolai rendszert és közoktatást vezet be és a felekezeti iskolákat állami felügyelet alá helyezi. 14 3 DRASKÓCZY István 1984. 113. 4 KOVÁCS Béla 1983. 5-41. 5 MONOK István 1986. 15-29. 6 VÁGÓ Ferenc 1896. 5-6. 7 SZAKÁLY Ferenc 1984. 175. 8 KOVÁCS Béla 1984. 27-320. 9 MOLNÁR József 1992/a március 29-30. 10 SOÓS Imre 1992. 16. 11 SOÓS Imre 1992. 10. 12 BENDA Kálmán 1982. II. 588. 13 SOÓS Imre 1992. 12-13. 14 BENDA Kálmán 1982. II. 589.

Next

/
Oldalképek
Tartalom