Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Pálosné Nagy Rózsa: Vadászjegyek a Mátra Múzeum vadászattörténeti gyűjteményében
len ez alatt Vadászfegyver igazolvány felirat, a bejelentett fegyverek megjelölése, a harmadik oldalon pedig az érvényesség a vadászati felügyelő aláírása és az illetékbélyeg helye, mely folytatódik ugyanennek az oldalnak a hátoldalán. Ez azt jelentette, hogy a következő évben nem kellett új vadászjegyet váltani, hanem elég volt ezt meghosszabbítani. Mérete: 24,5x14 cm. A II. világháború után a vad az állam tulajdona lett, így a vadászati jog az ország egész területén az államot illette meg, melyet bérbe adhatott, illetve maga hasznosíthatott. Vadászni továbbra is csak személyre szóló vadászjegy birtokában lehetett. Vadászjegyet ezentúl csak a 18. életévét betöltött (nagykorú) magyar állampolgár kaphatott, aki tagja volt valamilyen vadásztársaságnak, vadászfegyver tartására szóló érvényes engedélye volt. Viszont vadásztársasági tagság nélkül is kaphattak vadászjegyet a vadásztársaságok vadőrei, erdőgazdasági, államigazdasági, és felügyeleti szervek vadászati szakszemélyzete. 1962-től gyökeresen megváltozott a vadászjegy, mind formájában, mind tartalmában. Az összehajthatós, háromlapos vadászjegyet újra fölváltotta az egylapos, ami viszont csak személyigazolvánnyal együtt volt érvényes. 10. Leltári sz. 92.6.6. Méret: 10x7 cm. Leírása: Kisalakú kartonlap, világos alapszínű, zöld betűkkel legfelül a kiadó szerv neve (Heves megyei Tanács Mg. és Eleim. Oszt.), az iktatószám, alatta VADÁSZJEGY felirat, a személyigazolvány száma, a kérelmező neve: Várnai Olivér, lakhelye: Budapest, az érvényesség ideje, az illetékbélyeg, valamint a biztosítási bélyeg, a kiállítás kelte és a vadászati felügyelő aláírása. A fénykép megint lemaradt. 1993-ban a földművelésügyi miniszter által kiadott 8/1993. (I. 30.) FM rendelet, amely a vadgazdálkodásról és a vadászatról rendelkezik, a vadászati jog gyakorlásáról a következőket mondja ki: vadászjegyet az kaphat, aki vadásztársasági tag, vagy bérkilövő, nagykorú magyar állampolgár, eredményes állami vadászvizsgával rendelkezik, érvényes baleseti felelősségbiztosítása van. 11 Ez a rendelet új vadászjegyet ír elő, tehát újból változik a forma. A többlapos, leporellószerű vadászjegyet egyéni lőjegyzékkel kombinálták. A leírásokból kitűnik, hogy az első vadászjegyek esztétikusak, impozánsak, a korra jellemző „üzenethordozók" voltak, melyeknek hangulatuk, mondanivalójuk volt. Tulajdonosaik joggal büszkélkedtek ezekkel a jegyekkel, amelyek ma is a gyűjtők, a múzeumok féltve őrzött kincsei közé tartoznak és vadászati kultúránkat, kulturáltságunkat is jellemzik. Nem így a ma érvényben lévő vadászjegyek, 11. Magyar Közlöny, 1993. 10. sz. 432. p. 10. fotó. 92.6.6 Vadászjegy 1980. évre