Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Hajagos József: Heves megyei nemzetőrök részvétele a bácskai harcokban

zetőrök valójában három hetet sem töltöttek el a hadszíntéren. Nagy létszámuk ellenére harcértékük meglehetősen kicsi volt. Igazából csak azoknak lehetett hasznát venni, akik lőfegyverrel rendelkeztek. Az oda- és visszaúttal járó nagy holtidő, a nagy létszám költségessé tette a hevesi nemzetőrök tábori szolgálatát. A magas költségek pedig nem álltak arányban tevékenységük hasznosságával. Ez sajnos igaz volt más megyék nemzetőrségére is. Mint láttuk a kormány már július közepén kezdett tisztába jönni a nemzetőrség hadszíntéri alkalmatlanságával. A megoldást augusztusban is tovább keresték. Batthyány augusztus 1-i rendeletében a tábori szolgálat idejét kívánta meghosszabbítani. Elrendelte a törvényhatóságoknak, hogy a kiindított nemzetőri egységeket az eredeti terv alapján cseréljék le, "de ezentúl minden esetre úgy intézzék a dolgot, hogy legalább tíz hétre álljanak ki a nemzetőrök."^®

5 Az őszi betakarítási munkák közeledése miatt a rendelet megvalósítása az előzőeknél is reménytelenebbnek tűnt. Ezt szemléletesen bizonyítják a Heves megyétől a kormányzathoz befutó jelentések, amelyek általánosan jellemzőek voltak más megyékre is. Berecz Ferenc helyettes alispán augusztus 10-én azt jelentette a Belügyminisztériumnak, hogy "a megyebeli lakosokat leginkább elindult nemzeti őrseregrőli hírek foglalják el, - egyszersmind aggodalommal néznek a jövő eleibe, tartván attól a lakosok nagy része, hogy most elment nemzeti őrseregnek általok törtínendő felváltása épen azon időre esik, midőn csak nem egész évi fáradalmuk gyümölcsét a szőllő termést szedendők, jövőjéket biztosítanák, - innen lehet itt ott a nemzeti őrseregi szolgálat ellen botrányos kifakadásokat hallani, melly éknél fogva a még netalán szükséges nemzeti őrseregi újabb csapatnak nagyobb ingerültség nélkül kiállíthatása alig reménylhető..."

106 Hasonló tartalmú tudósítást tett közzé a Közlöny is: "Folyó hó 15-én volt az egri nemzetőrségnek három negyede sorshúzásra berendelve, és minthogy közülük igen kevesen jelentek meg, helyettük a sorshúzást a város bírája teljesítette...az egriek közt nagy ingerültség mutatkozott, oka az volt, hogy ezek élhetésének alapja szőlő lévén, a szüretet itt nem hagyhatónak nyilatkoztatták, ebből eredett egy magánykörbeli élénk vitának pedig, egy egyén áldozata is lőn."^®

1 A nemzetőrségről szerzett kedvezőtlen harctéri tapasztalatok és a vármegyéktől befutott leváltással kapcsolatos várható nehézségek hatására Batthyány augusztus 13-án újabb rendelettel fordult a törvényhatóságokhoz, mely azt tartalmazta, hogy a hatóságok "nemzetőrökből álló hadi erőt teremtsenek, melly önkénytesen ajánlkozó erős, egésséges egyénekből legyen alkotva, kik kötelesek mind addig míg a harc tart, vagy e haza szolgalatjuk igényelni fogja, a kormány rendelete alá helyezni magokat."^®* A miniszterelnök ezen rendelete hatálytalanított minden korábbi, nemzetőrség kiindítására vonatkozó rendeletet. így Heves vármegyének nemzetőrsége újabb negyedét már nem kellett a Bácskába küldenie. A vármegyei hatóságok azonban nem maradhattak tétlenek, a következő hetekben, hónapokban energiájukat az önkéntes nemzetőrök, a honvédek és a népfelkelés szervezésére kellett fordítaniuk, amelyek feldolgozásával még adósak vagyunk. 105 Közlöny 1848. augusztus 3. 106 OL H15 BM r.o. 1848-1-423. 107 Közlöny 1848.augusztus 21. 108 OL H3 HNI 1848:782., Közlöny 1848. augusztus 14.