Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Hajagos József: Heves megyei nemzetőrök részvétele a bácskai harcokban

sokasága miatt, részént a megye erénytelen intézkedése végett 5 napig vesztegelni kéntelenülvén, csak nagy nehezen zászlóallyam 4 századjait f.hó 7-én indíthatván Szeged felé útnak, magamnak különössen Kürthy Ferenc alszolgabíró vétkes hanyagsága miatt, ki ahelyett, hogy hivatalos kötelességénél fogva e sereg tovaszállításárul gondoskodott volna, Pestre mulatni ment, kellő kocsik hiánya végett, még augusztus 11-ig hátra maradni kedvén."

19 A jelentés nem szól arról, hogy a másik két század mikor indult el Szolnokról. Lenkey tévesen hivatkozik más megyékből Szolnokon tartózkodó nemzetőrökre. Ott a Heves megyei nemzetőrökön kívül csak a 10. honvédzászlóalj tartózkodott, amely szintén a Délvidékre tartott. Parancsnoka, Szemere Pál őrnagy augusztus 6-án szintén szóvá tette a Szolnokon való veszteglést: "az egész zászlóalj elindulására Szolnokon elegendő gőzhajó nem lévén, kénytelen volt annak egy részével, ugyanis 1-ső, 2-ik, és 3-ik századdal 5-én elindulni,...a hátra maradott három század pedig azon parancsolattal hagyatott hátra, hogy a legközelebbi Szolnokra megérkezendő gőzösön útnak induljon, úgy hogy 7-kén Szegeden legyen.

80 Az idézett jelentésből kitűnik, hogy a gőzhajókat a 10. honvédzászlóalj elszállítására vették igénybe. Úgy a hevesiek gyalog indultak el Szeged felé. Útjuk nem volt mentes apró incidensektől. Dombrády László az 5. század parancsnoka arról tett jelentést a zászlóalj parancsnokságának, hogy: "Midőn Szolnokról kiindultunk századombéli Bozóki János, az úton legelő ludak közül több számú ludakat vakmerőn elfogott, és azokat, Szolnok és Kunszentmártonyi csárdába, részint megsütötték, és Bartosi József tizedes társaságába megették, részint pedig elevenen még Szögedre is hozatott..."*

1 E jelentéktelennek látszó tény egyrészt utal a fegyelmezetlenségre, de a rossz ellátásra is. A tábori szolgálatra vonuló nemzetőrség fegyelmi viszonyait Batthyány még júniusban szabályozta. E szerint: "...a nemzetőri zászlóaljak, mihelyt a honvédelemre helyből kiindíttattak, rend és fegyelem tekintetében a katonai, fegyelmi szabályzatok szerint magokat tartsák, azon kivétellel, hogy testi büntetés semmi esetben sem alkalmaztathatik." Júliusban egy újabb rendeletében a sorkatonaság mintájára szervezett honvédség fegyelmi szabályai alá helyezte Batthyány a tábori szolgálatot teljesítő nemzetőrséget.

82 A katonai fegyelmi szabályzatok betartása azonban a tábori szolgálat egész ideje alatt problémát jelentett. Több önkényes cselekedet, köztük lakosságtól való lopás ismeretes augusztus folyamán, pl. Dombrády százados idézett augusztus 18-i jelentésében megemlítette századának egy másik tolvajlási tettét is Kiszács faluban. Nagy problémát okozhatott a gyalog vonuló nemzetőrök számára a rendkívüli nyári hőség is, amelyre más alakulatok is panaszkodtak. A szintén ezekben a napokban a Délvidékre vonuló 6. honvédzászlóalj századosa, Klapka György azt jegyezte le későbbi visszaemlékezéseiben, hogy "a hőség utunk egész ideje alatt elviselhetetlen volt. Csak elvétve találtunk kutakat az úton, s többnyire ezek is ki voltak száradva. Sokan a szomjúságtól és hőségtől gyötörve összeomlottak, és sem fenyegetéssel, sem barátságos biztatással nem sikerült többé őket talpra állítani."*^ Pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre a hevesiek Szegedre érkezéséről. A megteendő út nagyságát tekintve, amely három napi járóföld, valószínűleg augusztus 9-én este 79 OL H92 ONőHt 1848:2887. 80 OL H92 ONőHt 1848:2528. 81 Ht.L 1848/49 52/b-9/16 82 OL H92 ONőHt 1848:1025., Közlöny 1848. július 21. 83 KLAPKA 1986: 61.0.