Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Hajagos József: Heves megyei nemzetőrök részvétele a bácskai harcokban

nemzetőrök összeírására vonatkozóan külön rendeletet adtak ki több esetben is a szolgabírák. Almásy Sándor július 24-én arra utasította több hatáskörébe tartozó falu jegyzőjét, hogy "miután kebelükben még mind ekkoráig is a nemzetőrök öszveírva ninesennek...azonnal szoros felelet terhe alatt is tüstént, az 1848 évi 22-ik törvényeik értelmében, írják öszve, kijelelvén öszveírásukba azoknak birtokukat, vagy évenkénti jövedelmüket. Egyébiránt figyelmeztetem Jegyző Urakat, hogy az érintett öszve írás akkorra, mikor t.i. a megrendelt sorshúzatás végett a napokban helységükben megjelenendek mulaszthatatlanúl készen legyen."^ A tábori szolgálatra kirendelt létszám kiállítása július utolsó napjaira előrehaladt. A Nemzeti augusztus 3-i száma szerint a kezdeti ellenszenv csillapodott, s jó hangulatban zajlott a toborzás.

42 A hangulat jónak minősítése túlzás, csak arról van szó, hogy a sorshúzás elkerülhetetlenségét látva, több helyen azt nem várták be, hanem önként kiállították a kívánt létszámot.

43 Ez a megoldás azonban nem mindenhol következett be. A Blaskovics alispánt helyettesítő Berecz Ferenc augusztus 3-án azt jelentette a Belügyminisztériumnak, "hogy a Kulára elment nemzeti őrseregnek sorshúzás útján eszközlött kiállítása alkalmával néhány helységekben epés kifakadások történtek, de azok már minden nagyobb eredmény nélkül lecsillapultak, kivévén Rhéde (Nagyréde - HJ.) helységét, hol illy nemű kihágásokért a főbűnösök közül tizen az állandó Törvényszék által fogságra itéltettvén, a megyei börtönbe már be is hozattak."

44 A nagyrédeihez hasonló incidens fordult elő a Mátra járásba tartozó Recsken is.

45 Kevesebb problémával járt a városoktól kívánt létszám kiállítása. Egerről és Törökszentmiklósról már a július 22-i választmányi ülésen úgy nyilatkoztak, "melyeknek nemzetőrei minden pillanatban készek az indulásra."

4

^ A Kossuth Hírlapjának tudósítása szerint július 23-án Egerben már 300 nemzetőr gyűlt össze, aki kész lemenni a Délvidékre.

47 A Közlöny egri levelezőjének augusztus 11-i tudósítása szerint a várostól kívánt 500 fő önkéntes alapon állt ki.

48 Mezőtúrt és Szolnokot nem érte váratlanul a tábori szolgálatra vezénylés, mert ennek lehetőségét már több júniusi miniszteri rendelet is felvetette.

49 Mezőtúron a problémát elsősorban a nemzetőrség szervezetlensége és kiképzetlensége jelentette.

50 A városok közül a legnagyobb probléma Gyöngyösön jelentkezett. Mint korábban említettük a kívánt 200 önkéntes helyett július 22-ig csak 25-en jelentkeztek. A július 22-e után felmerülő nehézségekről Berecz Ferenc helyettes alispán jelentést tett a Belügyminisztériumnak. E szerint: "Gyöngyös várossában némelly allyas emberek a nemzetőrség iránt ellenszenvvel lévén, annak irányában balmagyarázatokat kezdettek a nép között hitegetni, miután azonban az ott működő állandó törvényszék által a két fő bűnösök fogságra ítéltettek, s már a megyei börtönbe be is hozattak, sikerült a rendet, és békét ismét helyreállítani."^ A problémát Gyöngyösön és a közeli Nagyrédén is - a katonai szolgálattól való vonakodáson túl - a szüret jelentette. Sokan attól tartottak, hogy délvidéki tábori szolgálat belenyúlik a 41 OL H123 jegyzőkönyvi másolatok 42 Nemzeti 1848. augusztus 3., DEZSÉRI BACHÓ 1939: 16.o. 43 OL H15 r.o. 1848-1-342 44 OL H15 r.o. 1848-1-361 45 Közlöny 1848. augusztus 16. 46 Közlöny 1848. július 29. 47 Kossuth Hírlapja 1848. 25. sz., DEZSÉRI BACHÓ 1939: 16.o. 48 Közlöny 1848. augusztus 16. 49 OL H75 HM/k 1848:255/a., OL H3 HNI i.k. 1848:494. 50 OL H92 1848:3222. 51 OL H15 r.o. 1848-1-342