Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Hajagos József: Heves megyei nemzetőrök részvétele a bácskai harcokban

gyének megküldött mozgósítási rendelet előtt szabályozta a kiindított nemzetőrök fizetését és élelmezését, mégpedig a honvédeknek megállapított javadalmazásnak megfelelően. Minden egyéb költség is - a lőszerellátás anyagi fedezetén kívül - a rendelet szerint az országos pénztárt terheli. A miniszterelnök rendelete ismert lehetett a megyei vezetők előtt is, mert az megjelent a Közlöny július 7-i számában.

32 Mészáros valószínűleg Blaskovicstól értesülhetett a hevesi nemzetőrök fegyverhiányáról, s az ezen való "javítás" céljából küldött Szolnokra 2.000 db kiegyenesített "hadikaszát".

33 Blaskovics július 21-én már ismét Egerben tartózkodott. Blaskovics pesti útja alatt a szolgabírák megkezdték a tábori szolgálatra jelentkező önkéntesek összeírását. A Közlöny levelezője némi zsurnalisztikái hevülettől is elragadtatva még azt írta a július 15-i megyei választmányi ülésből: "E szép s nagy megye nem fogja magát a haza iránti szeretetben felülmúlni hagyni. Hanem kezében ragadandja fegyverét és megy nem a halál, hanem dicsősége elébe...Hevesiek! Én hiszek lelkesülésetekben, és abban, hogy tömegesen fogtok sietni a hevesi táborba." 34 Ehhez képest egészen ellentétes hangvételű Blaskovics július 21-i Belügyminisztériumnak írt jelentése: "A tisztviselők jelenleg a hadügyminiszter rendelete következtében a kulai táborba szállandó, s avégre önkényt vállalkozó nemzetőrök összeírásával foglalkoznak, - s fájdalom! a jobbágyi sorsból érdem nélkül szabadságba helyezett új polgártársak, alig valami kevés kivétellel, a honvédelem iránt nem hogy rokonszenvet tanúsítanának, sőt inkább több helyen számosan keserűen sértő szavakban adják jelét, miképen náloknál hálátlanabbat a nyíltan pártütő rácokon kívül a magyar hon nem nevelt. A mívelt rész minden áldozatra kész és siet a táborba. " 35 A tábori szolgálatra való jelentkezés nemcsak a falvakban, hanem a megye városaiban is problémát jelentett, különösen Gyöngyösön. A városi tanács július 15-én értesült a hadügyminiszteri rendelet tartalmáról, s arról, hogy a megyei választmány határozata alapján a városnak 200 önkéntest kell kiállítania. A városi nemzetőrség tisztjeit a tanács arra utasította, hogy július 17-re és 18-ra rendeljék be embereiket a városházára, s buzdítsák őket a rögtöni lemenetelre. Miután ez nem vezetett a várt eredményre, július 19-én újból próbát tettek. A városi nemzetőrség mind a négy osztályának 54-54 önkéntest kellett volna táborba indítania, de ez az újabb kísérlet sem vezetett eredményre. Olyannyira nem, hogy a július 22-i rendkívüli megyei választmányi ülésen Gyöngyös csak 25 önkéntes jelentkezőről tudott beszámolni.

36 A nemzetőrség tábori szolgálata ellen falvakban és városokban is mutatkozó ellenszenv eredményeként, a kívánt 3.000 önkéntes helyett alig több mint 1.000 jelentkezőről tudtak számot adni a szolgabírák a július 22-i választmányi ülésen. A Közlöny levelezője szerint lelkesülés "csak a míveltebb, nevezetesen a nemesség osztályában található fel, mert az úrbériség alól felszabadultak általában a szabadság eszméje iránt közömbösek, s úgy látszik a hon megvédésében részt venni sem nem akarnak, sem nem tudnak." A lelkesültség hiányát a tudósítás szerzője eltérően indokolta, mint Blaskovics alispán előző napi már ismertetett jelentése. Szerinte "ezen minden esetre vétkes hidegség, mint némellyek hiszik nem a faj elkorcsosulásában, hanem legbizonyosabban a hanyag nevelés, korlátolt észfogatban fekszik. Nem tudnak felemelkedni bizonyos vonalra, honnan a nemzetiség, önállóság, s nemzethatalom iránt magukat kellően tájékozni bírnák. És ez nem az ő hibájok. Számoljanak érettük azok, kik szándékosan nevelték őket a szolgaságban, s abban, hogy ne higyjenek 32 OL H3 HNI 1848:622., Közlöny 1848. július 7. 33 OL H15 BM r.o. napi jelentései: Hajnik Pál Szemeréhez 1848. aug. 12. 34 Közlöny 1848. július 25. 35 OL H15 BM r.o. 1848-1- Blaskovics a belügyminiszternek 1848. júl.21. 36 DEZSÉRI BACHÓ 1939: 15.0.