Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)

Horváth László: Kivándorlás az Egyesült Államokba Bodonyból 1914-ig (Heves megyei kivándorlás II.)

5. kép: Csomós János, 1923-ban készült felvétel. Reprodukció: Adamik Miklós Foglalkoznunk kell tehát a „puli" tényezők másik felével, az ún. „ipari mítosszal"

9

, mely szerint Amerika magasabb munkabérekkel és persze kedvezőbb munkaalkalmakkal szolgál a kivándorlók számára. S bár az ipari tevékenységben teljességgel járatlan parasztoknak el kell szakadniuk a mezőgazdaságtól, de az idegen környezetben eddig ismeretlen ipari munkával lehetőség nyílik arra, hogy majdan hazatérve megtakarított keresetükből eredeti és hazai egzisztenciájukat építhetik föl. A fölvázolt „push" és „puli" tényezők a gyakorlatban nem ilyen mereven szétválasztva, hanem egymással szoros kölcsönhatásban jelentkeztek. Ahol Magyarország „taszítása" legerősebben érvényesül, ott a „vonzó" hatások is felerősödnek, mind több értő fülre találnak. Ilyen területeken jönnek létre a kivándorlási gócok, melyek körülírására általános képletet nem adhatunk, de ezen központok fontosabb jellemzői közül párat mindenképp jól leszűrhetünk a magyarországi tapasztalatok alapján. így, teljesség igénye nélkül, a kivándorlási régiók ismérvei közül megemlíthetem, hogy ezek a területek általában a mostohább természeti viszonyok között keresendők, távol a hazai ipari centrumoktól, vagyis gazdaságilag 9 PUSKÁS Julianna 1982. 30.