Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)

Horváth László: Kivándorlás az Egyesült Államokba Bodonyból 1914-ig (Heves megyei kivándorlás II.)

3. kép: Farkas sárkány István. 1933-ban, Bodonyban készült felvétel. Reprodukció: Adamik Miklós de valójában még nem magával a kivándorlással, hanem csak a kivándorlási ügynökökkel foglalkozott. Mivel a kivándorlás ezután kezdett itthon jelentős problémává válni, szükséges lett egy valóban komplex kivándorlási törvény megalkotása, mely végül is az 1903. IV. tc.-ben testesült meg.

4 Számos tiltó rendelkezése mellett - katonaköteles egyének, 15 éven aluli gyermekek kivándorlásának korlátozása -, még mindig jóval liberálisabb szellemben fogant, mint az ezt követő 1909: II. tc. , melynek célja már egyértelműen a kivándorlásnak adminisztratív úton történő meggátlása, s a közérdekre hivatkozva az egyéni szabadság bizonyos korlátozásától sem riad vissza. S nűvel ez a törvény feltételül szabja a kivándorláshoz, hogy a kivándorlónak az utazáshoz szükséges pénzzel rendelkeznie kell, így a jogi feltételek mellett meg kell említeni azt is, hogy a „ki lehessen vándorolni" kérdéséhez a kivándorlás költségének reális lehetősége is hozzátartozik. A harmadik összetevő - az adott személy ki akarjon vándorolni -, élesen két részre bontható. Ide sorolandók a magyarországi történeti szakirodalomban is meghonosodott ún. „push" és „puli" tényezők.

6 A „push" (taszító) tényezők az itthoni ellehetetlenülést fedik, mely alatt nemcsak gazdasági, de demográfiai, társadalmi, szociológiai, esetleg nemzetiségi összetevőket értek, mely arra indít országosan sok százezer embert, olyanokat kik korábban a falu határát is 4 Magyar Törvénytár 1904. (1903.) 45-69. 5 Magyar Törvénytár 1910. (1909.) 4-29. 6 PUSKÁS Julianna 1980. 661.