Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)

Horváth László: Kivándorlás az Egyesült Államokba Bodonyból 1914-ig (Heves megyei kivándorlás II.)

1. kép: Kovács kőház Márton (Buffaloban készült felvétel) Reprodukció: Ada mik Miklós Kedves feladatomnak teszek eleget, amikor dolgozatomat néhai Farkas Gábor emlékének ajánlom, ki gyöngyösi tanár létére is hű maradt kicsiny szülőfalujához, Bodonyhoz, s haláláig a község múlt és jelen életének legjobb ismerője volt. A századforduló táján ez a világtól elzárt kis község Fülöp Lajos szavaival

1 még valóságos „népi rezervátum", mely éppen elszigeteltségénél fogva a népművészetnek, a népköltészetnek, a palóc nyelvjárásnak, és még az ősi családszervezetnek is bámulatos tárháza. Az utolsó két-három évtizedben több tanulmány is foglalkozott a falu életével, nemcsak történészeknek, de néprajzosoknak, nyelvészeknek tollán, s munkáján keresztül napjainkra a hajdanvolt községi élet egyre teljesebb, „életszagúbb" képe rajzolódik ki. Jelen dolgozatomban a falu paraszti migrációjának egyik összetevőjével, a tengerentúlra irányuló századeleji kivándorlással foglalkozom. A kivándorlásnak - végletekig leegyszerűsítve - három tényezője van

2

: - hogy az adott személy ki tudjon vándorolni - hogy az adott személynek lá lehessen vándorolni - hogy az adott személy ki akarjon vándorolni. Az első tényező alatt - a kivándorló ki tudjon vándorolni -, azt értem, hogy a korabeli 1 FARKAS Gábor 1969/a.5. 2 Hasonlóan fogalmaz Marcus Lee Hansen dán-amerikai történész, migrációkutató, aki a kivándorlás megindulása okaként ,

r

..az, hogy szabadon vándorolhat, az hogy arra vágyik és hogy módjában áll" választ adja. Idézi PUSKÁS Julianna 1982. 31.