Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)
B. Gál Edit: Az Orczy-család társadalmi és gazdasági felemelkedése a 18. században és a 19. század első felében
1787-ben Szent-Erzsébeten vásárol két házhelyet 800 fl-t, Felső-Vezekényben 1789-ben a Béky Hadnak ad 1659 fl-t, Tóth Istvánnak 68fl 30kr-t, Béky Péternek pedig 60 fl-t. A család 1789 és 1802 között szeri meg a Péteri pusztát 11.037 forintért, melynek felvásárlását a Berthotyaktól még Lőrincz báró kezdte meg. Ez természetesen csak egy elenyésző része az általa lebonyolított, vagy elkezdett vásárlásoknak, hisz birtokainak gyarapításáért összesen 593.131 fl-t fizetett ki. Valószínűleg ő építteti Gyöngyösön a barokk kastélyt a 18. század második felében. 36 Erről azonban biztos adatunk még nincs. 1789. július 20-án Pesten hal meg, de Tarnaörsön helyezik örök nyugalomra. A család ingatlanait két fiára Józsefre és Lászlóra hagyja, míg leányait pénzzel elégíti ki, együtt tartva ezzel a szerzett birtokokat. A kor szokása szerint a tehetősebb emberek pénz-kölcsönzéssel is „foglalkoztak". Egy családi összeírás rámutat arra, mily jelentős pénzösszegekkel „segítette ki" Orczy Lőrinc osztályának egyes tagjait. 1789-ben bekövetkezett halála után kintlévőségei a következőképpen oszlottak meg. Özvegye Báró Laffert Anna 30.000 fl-t kézpénzt, valamint a Károlyinál levő szintén 30.000 fl-ot kapta. Tereza leánya, gróf Keglevich Ádám felesége a Buda városának kölcsön adott 5.000, Hadiknak és Károlyinak kölcsönzött 20-20.000, valamint a Keglevichek által felvett 23.000 fl-t kapja, összesen tehát 68.000 fl-t. Anna, gróf Haller Petemé 1789-ben a Vas és Csongrád megyéből visszafolyó 1300, 1792-ben pedig a Károlyitól bejövő 41.000 fl-tal, összesen 42.300 fl-tal rendelkezik. Harmadik leánya Mária, báró Vécseyné a Károlyiaknál lévő 25.000 fl-t illetve a Forgáchoknak kölcsön adott 30.000 fl-t örökli. A két fiú testvér László és József 37 az ingatlanokon és marhákon kívül egyaránt 33-33.000 fl-t kap. LÁSZLÓ 1750-ben született. Ifjú korában nagyon sokat utazott. 1775-ben bejárta Olaszországot, 1776-ban Magyarországot, Erdélyt és Horvátországot. Hivatali pályafutása során volt kassai királyi kamarai tanácsos, majd királyi udvari tanácsos, és 9 év múlva az udvari kamarai vicepraesens címet viselte haláláig. 3 Atyja lemondása után 1784-ben Abauj vármegye főispánjává választották. 1787-ben valóságos belső titkos tanácsos, 1790-ben alkincstárnok lett. 1806-ban érdemei elismeréseként Szt. István rendet kapott. Felesége gróf Traun Teréz volt. Gyermektelenül halt meg 1807-ben. Európa minden részén a nemesség bizonyos felső és középsőrétegei váltak fogékonnyá a felvilágosodás iránt. Lászlót is megérintette az új eszmék szele. O atyjával ellentétben, nem zárkózott el a mérsékelt reformok elől, bizonyos engedményeket még a jobbágyok számára is szükségesnek ítélt, de legfőbb szívügye a nemzeti függetlenség kivívása volt. Az udvarban „a rebellis mágnások vezérének" nevezték. Titkára, a magyar felvilágosodás egyik ismert vezéregyénisége Szentmarjay Ferenc volt. Őmaga annak a budai „Első ártatlanság" páholynak a tagja, melyre az angliai orientáció nyomta rá bélyegét, melyhez Berzeviczy Gergely is tartozott, s mely Podmaniczky Józsefet tudhatta nagymesterének. A páholy 1789-ben kénytelen beszüntetni működését, mert a rendőrség II. József elleni szervezkedés és a külföldi összeköttetések miatt nyomozni kezdett Orczy és Podmaniczky után. 39 JÓZSEF — ki 1746-ban született - inkább a gazdálkodásnak él. Ő a család utolsó tagja, aki még - részben házassága révén - a vagyon nagy gyarapítójának mondható, hiszen a 35 OL.P.531. Diplomák 8. köt. 36 Ma a Mátra Múzeum épülete. 37 OL.P.518. 1. cs. Nr. 38 OL.P.531. Diplomák 8. köt. 39 Magyarország tört. 5/1. 1980. 172.
