Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)

B. Gál Edit: Az Orczy-család társadalmi és gazdasági felemelkedése a 18. században és a 19. század első felében

emeletes házát, erről az ingatlanról tehát nem lehet szó. Ezen kívül a forrás itt is az Orczyak házáról és curiájáról - tehát a két egymás melletti ingatlanról - beszél. A jelzett telket a piactéren kell keresni. Itt azonban Grassalkovich Antal - a források eddigi vizsgálata alapján - csak egy új „diversoriumot" építtet az ún. Három Rózsát, mely átellenben a Szt. Bertalan templommal a tér déli végét zárja le. Bár a szakirodalom ennek építését csak 1760-as évekre teszi a fent körülírtak alapján e fogadó legvalószínűbben a Három Rózsával azonosítható. Orczy István birtokainak gyarapításaként, s hűségének jutalmául 1712-ben először 10 éves zálogként 1500 Rhenus forintért megkapja a gyöngyösi Thököly javakat,

17 melyekre 1717-ben királyi adományt nyer,

1 így ezek a részek összesen 2600 Rhenus forintért kerülnek örökösen a család birtokába. Szintén 1712-ben köt szerződést Pinnyeiné Eszterházy Katalinnal, melyben 6 évre 3000 forintért zálogba veszi a városi porciókat.

19 A zálog azonban valószínűleg meghosszabbodott, hisz az 1742-es végakarat még rendelkezik róla. (1758-ban ezek a fundusok ismételten összeírattak.) Tudunk egy Eszterházy Katalin és Orczy István között lezajlott házcseréről is, melyben a Pinnyei részből Orczynak adatott Goda successor fundusa, a piactér sarkán, a templom déli oldalának szomszédságában, s cseréltetett érte Nyáry jussból kés csináló Alput Mihály telke.

20 A Goda féle funduson lévő épületért 300 forintot fizetett a család. Ezt az épületet valószínűleg lebontották, mert az 1736-os végrendeletben az szerepel, hogy „most építek a városban Goda háza féle nevűt, az szegleten az templom szomszédságában ... azt is Lőrincznek fiagyom. " 1722-ben Orczy István már a város leggazdagabb közbirtokosai közé tartozik. 1723-ban a tanács tiszteletből neki ajándékozza a férfi ispotálytemplomon felül, az országútja melletti üres telket, ahol a 18. század második felében a barokk kastély épül. 1736-ban azonban itt a szőlő hegyek alatt még csak kert van, melyet a báró „ex fundamenti" épített. A másik, Szabadiné Réz Katalin féle kertet a piactéri ház megszerzésével közel egyidőben 75 Rhenus forintért vásárolja. Az 1736-os végrendeletben már szerepel egy, a városon kívül lévő, kőből újonnan építtetett vendégfogadó is, de hogy ez hol volt, arról nincs adatunk. 1734-re a Sárhegyen már nagv szőlőterülettel rendelkezik, melynek egy részét „Loskovácz uramtól" 800 forinton vette, " míg másik részéhez az Orczy Sándor-féle Petrovay juss megvásárlásakor jutott. 1712-ben a Piac utcában Viola Ignáctól 1000 forintért házat vásárol, mely valószínűleg azonos a később Ujváry fundusként emlegetett épülettel, ahol 3000 forint költséggel új boltokat építtet, melyeket görögöknek ad bérbe.

23 700 forintért megszerzi az ún. Szilvási-házat Orczy Sándor özvegyétől. A teljes birtok átadásra azonban csak 1789. május 29-én kerül sor, amikoris Marsovsky Anna, Orczy Antal özvegye a Petrovay jogon bírt gyöngyösi részeket 1140 forintért eladja Orczy Lőrincnek és Józsefnek.

24 István halála után, fia Lőrincz elkészíti a „Gyöngyös városában üdvözült Édes Atyám által tett investitiók specifikációját: Az Pinnyei rész aquiráItatott zálog képpen 3000 fl épületekre adatott: 300 fl Sine omni investitione concambiáltatolt ezen Pinnyei részbül 17 OLP.518. 1. cs. Nr.44. 18 OLP.518. 1. cs. Nr.77. 19 OLP szekció Elenchus 20 OLP szekció Elenchus 21 OL.P.519. 13. cs. Nr.43.Boy 22 OL.P.518. 1. cs. Nr.129. 23 OL.P.518. 1. cs. Nr.129. 24 OLP szekció Elenchus 25 25. OLP.518. 1. cs. Nr.129.