Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)

Molnár József: A II. világháború gyöngyösi áldozatai

főbe nem számították be a már előbb munkaszolgálatra elvitt férfiakat. Június 1-én elvitték a munkaszolgálatra a kiválasztott férfiak utolsó csoportját. 8-án, Űrnapján pedig a többieket, a városon keresztül a vasútállomásra, és onnan Németországba szállították. A gyöngyösi lakosok a megrázó menetet látva, sokan sírással fejezték ki érzelmüket, ezt mint szemtanú is bizonyítom. 1941-es népszámlálás szerint Gyöngyös 24086 fő lakosából 2071 fő volt zsidó A lakosság 8,6 %-a. Lőffler Miklós, a gyöngyösi Status Quo izrealita hitközség titkára összesítése szerint 2200 zsidót deportáltak Gyöngyösről, de ebbe benne voltak a más vallásra áttért zsidók is. Az áldozatok számát 1835 főben állapította meg.

6 Ennél jóval több az áldozatok száma, ha figyelembe vesszük azt, hogy 1944-ben sokan menekültek a Felvidékről és Erdélyből is városunkba. Ezeket is összeszedték, elvitték. A város szovjet kézre kerülése után is voltak zsidó áldozatok. 1944. április 16-án az első sajtóbetiltás alkalmával betiltották a Gyöngyösön megjelenő Hevesmegyei Hírlap című politikai hetilapot is. A német megszállás után április 1-én befejeződött az iskolákban a tanítás.

8 Később az oktatás szeptember elején, a gimnáziumban 11-én kezdődött meg. Mivel a gimnázium épületében hadikórházat helyeztek el, a tanítás az alsóvárosi Állami Népiskolában (ma a 3. sz. Altalános Iskola Sóház utcai érnilete) folyt október 29-ig, mikor is a hadihelyzetre való tekintettel az oktatást befejezték. Környékünkön az első bombázás Kisnánát érte 1944. szeptember 19-én. Ez 12 halálos áldozatot követelt, közülük hárman a gyöngyösi kórházban haltak meg. A bombázást valószínűleg szovjet repülők hajtották végre, bár egy 1970-es feljegyzés ezt a németeknek tulajdonította.

10 Megyénkben az alispán október 16-án rendeletet adott ki a kommunisták, a zsidóknak minősülő és a „megbízhatatlan személyek" őrizetbe vételéről,

11 majd a statáriumról. Ennek alapján a munkások vezetőit és a baloldali érzelmű embereket Gyöngyösön is letartóztatták, összesen 22 főt a kistarcsai internalótáborba szállítottak. Akik közül életét vesztette: Bakos Károly, Berta János (a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének titkára, a MEMOSZ helyi elnöke), Demeter Lajos, Huszár Ferenc, Mikulácsik József, Moletti Márton.

12 Gyöngyös lakossága még csak a fejük felett elvonuló amerikai bombázókat látta és hangjukat hallotta. Az első jelentős bombázás Hatvant érte 1944. szeptember 20-án. A fontos vasúti csomóponton és a városban a nagyméretű angol és amerikai légitámadás többszáz áldozatot követelt. Gyöngyös október 31-én szenvedte az első indokolatlan légitámadást, délelőtt 1/2 10 órakor. „A felhős égből váratlanul törtek ránk a gépek Hivatalos számítás szerint: 62 bombát dobtak a városra." „Október 31. orosz bombatámadás éri 4 Gyöngyösi Néplap 1945. március 4. 1944. Űrnapja Gyöngyösön. 5 Az 1941. évi népszámlálás. 2. Demográfiai adatok községek szerint, Budapest, 1976., Gyöngyös adatai 86, 231. 6 Gyöngyösi Néplap 1945. december 25. 7 Budapesti Közlöny 1944. április 16. 8 A Gyöngyösi M.Kir. Állami Koháry István Gimnázium Évkönyve 1943-44. iskolai évről 3. (Továbbiakban G. É.) 9 G. É. 1944. iskolai évről 4. 10 Mátra Múzeum Történeti Adattár 71. 106. Kisnána község Tanácsa jelentése a 25 éves fejlődésről. 11 Heves Megyei Levéltár Alispáni Iratok 19.585/1944. 12 MOLNÁR József 1978.24. 13 HISTÓRIA DOMUS PAROCHIAE SANCTI BARTHOLOMAEI Gyöngyös Superior 64.o. őrzési helye: Szent Bertalan Plébánia, Gyöngyös. (Továbbiakban H. D.; Felsőrészi p.)