Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)
B. Gál Edit: Az Orczy-család társadalmi és gazdasági felemelkedése a 18. században és a 19. század első felében
mert 1707-ben, már mint Heves megye követe jelenik meg az ónodi országgyűlésen. 1709ig, ha csak színből is a kurucok oldalán állt bár a Pálffy János és a közte folyó levelezésből világosan kitűnik, hogy rendszeresen és részletesen tájékoztatta a horvát bánt Rákóczi csapatainak mozgásáról. A császáriaknak tett hűségesküje után 1710-ben kinevezik a hűtlenekké nyilvánítottak javainak összeíró ügyészévé. Eletében viselt további hivatalairól ő maga így ír 1736-os végrendeletében. „Heves vármegye ...Ordinarius viceispánnak választott, ugyanazon tisztséget is nagy nyomorúságos háborús időkben hat esztendeig viseltem. Nem különben az nagyméltóságú fejedelemnek, úgy mint Esztergom és Sasconie Cardinálisának az királyi táblán assessora voltam négy egész esztendeig. Úgy utána lett nagyméltóságú gróf Eszterházy Imre ő hercegsége, mint esztergomi érsek Confirmálván azon tisztemet szolgáltam két esztendeig az királyi táblán. Ezek után... gróf Koháry István maga tulajdon indulatjából vice judex curiaenak denominált és választatott mind hazának ország bíráinak, kit is holtáig az királyi táblán szolgáltam két esztendőknek elhaladásával," Eközben 20 évig (1714-1734) a jászok és kunok kapitánya. 1731 április 30-án római szent birodalmi bárói rangot, majd 1736-ban magyar báróságot kap. Vagyoni felemelkedése is legalább olyan látványos, mint politikai karrierje. 1708. január 18-án kötött házasságot a dolhai és petrovai Petrovay családból származó Zsuzsannával, kinek atyja II. Rákóczi Ferenc tályai udvarbírája és Ung vármegye alispánja, anyja pedig Bedeghi báró Nyáry Zsuzsanna volt. Felesége hozománya - a Nyáry- család Heves, Nógrád, Gömör, Kishont és Túróc megye uradalmainak 1/48-ad része — ekkor már inkább csak birtokjog, mint valós ingatlan, hiszen nagyrészét elzálogosítva örökölték. Orczy István a feleségét illető részbirtokokat hivatali pályáján kapott fizetéséből váltotta meg, sőt vásárlások révén bővítette azokat. Első csereügyletéről 1708 júniusában hallunk. Ekkor már felesége révén birtokos Gyöngyösön, és a Solmos utcában lévő háztelkét elcseréli II. Rákóczi Ferenc Piarczi sorban lévő házával. Ezen ügyletről három írásos dokumentum is rendelkezésünkre áll. Az első magát a csere tényét közli. Számunkra a másik kettő az érdekes, melyek közül az egyik II. Rákóczi Ferenc 1708. június 13-án írt jóváhagyó levele, a másik pedig Gyöngyös mezőváros bíráinak testimonials levele a csere lebonyolításáról. II. Rákóczi Ferenc levele így hangzik: „...Hogy mi kegyelmesen megtekintvén Nemzetes, Vitézlő Orczy István hívünk alázatos instancia ját, kegyelmesen megengedtük és annuá kuk, hogy nemes Heves Vármegyében, Gyöngyös városában Somberky Gergely nevű jobbágyunk háza félét egész telkestül (contentálván az említett jobbágyunkat mindazáltal azon telken levő épület iránt), mely is egyfelől néhai Almást János özvegye más felől pedig Acs fa m ilia házok szomszédságában vagyon, maga feleségirül örökös jussal bírt ugyan nemes Heves vármegyében és Gyöngyös városában egy felől Ttetes Nságos Haller, más felől gróf Forgács Famíliák házai szomszédságában lévő fundusáért avagy háztelekjéért per formám Concambii aprehendálhassa és jure perpetuo usuálhassa. Kihezképest felül megírt jószágunkbeli mostani és jövendőbeli tisztjeinknek parancsoljuk, hogy megnevezett Orczy István hívünktől az eddig bírattatott ház teleknek kézhez vétele után megírt Somberky Gergely jobbágyunk specifikált háza félének apprehendátiójában és usussában sem magát Orczy István hívünket sem maradékit ne impediálják és akadályoztassák. Amint hogy a sokszor említett háztelkünket modo pravio cedáljuk, concambiáljuk és annak apprehendátióját kegyelmesen piacidáljuk. Horum Nostra rum Vigore et Author ita te Liter arum Cessionálium mediante. Datum in Castris Nos tris ad Agriam positis die 13 mensis Juni Anno 1708. 2 OL.P.518. 1. cs. Nr. 3 OL.P.518. 1. es. Nr.30.G.
