Bujdosné Pap Györgyi - Szilasi Ágota, H. (szerk.): In Honorem Dei. Noszvaj község egykori középkori református temploma és festett kazettás famennyezete - Megfejtett múlt 2. (Eger, 2016)
tehát. A messzire nyúló előképek és párhuzamok mellett a jelentések a népi hitvilág jelképrendszerébe ágyazottan elsősorban a biblia, a zsoltárok és kiemelten a Physiologus különféle szövegváltozataiban keresendők. Ma magyarázatra szorulnak, de háromszáz évvel ezelőtt a hívek lelki tisztulását, lelki békéjét szolgálva mindenki megértette őket. A mennyezet első (és/vagy második) mesterének kilétét nem ismerjük, de a noszvaji templomba készített fa tábláiról elmondható, hogy igen jól ismerte a középkori jelképeket, melyeket olykor egyéni módon értelmezett. Kiváló technikai és (ma úgy mondanánk) ikonográfiái ismereteivel egységes díszítéssé tudta a templom kazettáinak festményeit komponálni, melyhez finoman igazodnak a kiegészítő táblák. Kifinomult formavilágát, jelképrendszerét igen jó érzékkel vitte tovább Miskolci Asztalis Imre az egy évvel később (1735) megalkotott megyaszói templom kazettáira. Az 1928-ban lebontott templom kazettás mennyezetének fatáblái 1965 óta láthatóak az egri Dobó István Vármúzeum történeti kiállításán, ahol egy, az észak-magyarországi kazettás famennyezetek korai darabjaként sikerült megmentve bemutatni az utókor, a múzeumlátogatók számára. JEGYZETEK 1 Szenczi Molnár Albert (1574—1634) magyar református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító. 2 Szendrei (Szendrey) János (1857-1927) - művészeti író, régész, történész. 3 M. O. B. 1902. 200.; HÓM adattár 73.33.26., 73.33.26.a.; 73.33.26.b. 4 M. O. B. rajztára és 1903. 422. vő. Szabó 1936. 22.; Az Országos Műemlék Felügyelőség fotótára: 18.819 és 18.820. sz. képek, vő. Kovács 1965. 5. jegyzet. 5 Tamási 2001. 5. Dr. Rockenbauer Zoltán nemzeti kulturális miniszter bevezető gondolatai. 6 Tamási 2001. 7 Forster 1906. 7. 8 Gerecze 1905. 493.; Forster 1906. 246., 1146. 9 Összesen 40 tábla volt 5x8-as kiosztásban. Valószínűleg Szendrei ottjártakor 38 festett tábla volt, kettő pedig elpusztult már akkorra, így helyükön vaktábla volt. 10 Szendrei 1902. 11 Szendrei 1902. 12 Szőnyi 1928. 17. 13 Az ilyen típusú emlékek közül talán az első múzeumi szerzemény a mezőcsáti leégett templom karzatmellvédjei voltak (Iparművészeti Múzeum 1892.). Majd a gogánváraljai mennyezet (1903) a Szépművészeti Múzeumba, az ádámosi táblák pedig a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek (1909) már a korai gyűjtések időszakában (ma mindkettő a Magyar Nemzeti Galéria kiállításában). Majd Győrffy István tudatos gyűjtése alapján az 1910-es években a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának gyűjteménye gyarapodott a mezőlaki (1911), a kemsei és homoródszendászlói táblákkal (1913). A századforduló első nagy gyűjteményes kiállításának meghatározó darabjai voltak a sólyi és a maksai lebontott templom mennyezetei, melyek 1897-ben kerültek az Iparművészeti Múzeumba. Semsey 2010.; Szacsvay 2012-2013. 89
