Szilasi Ágota, H.: Mátyás király kegyeltje. Estei Hippolit püspök reneszánsz címefreskója az egri várban - Megfejtett múlt 1. (Eger, 2016)
A címer részlete az 1988-as restaurálás alkalmával, az átvéterli állapot idején és a restaurálás után és a kép elhalványodását nem annyira a szennyeződés, mint inkább a festékréteg időjárás okozta kopása eredményezte. Most már nem is lehetett a tisztításra gondolni, mivel a festékréteg semmiféle tisztogatást nem bírt volna ki. Csupán arra lehetett törekedni, hogy ami még megmaradt az eredeti festésből (és a korábbi kiegészítésekből) a lehető legteljesebb mértékben megőrizhető legyen. Korábbi restaurálások hatása a felületre — A korábbi restaurálások során a címer festett felszínére felhordott akril-gyanták és a környezeti hatásokra végbemenő kéregképződés együttes hatására a freskón egy nagyon vékony, de kemény réteg alakult ki, ami alatt a vakolat szinte elporladt. Az intonachino felkagylósodott és a festékszigetek potyogni kezdtek. Mind a túl tömör és eldeformálódott kéreg, mind az alatta lévő, kohézióját vesztett vakolat szinte megoldhatatlan problémák elé állította volna a restaurátorokat, ha a megbízó vagy az örökségvédelmi hivatal ragaszkodik a festett címer helyben való megőrzéséhez. Az eddigi beavatkozások, injektálások megnehezítették, szinte lehetedenné tették volna a korszerű módszerek és anyagok alkalmazását egy esedeges in situ konzerválás esetén. Sajnos, a munka elvégzése során azt is tapasztalniuk kellett, hogy a leválasztást-lementést is problémássá tették. ln situ vagy nem - Fontos tehát szólni arról, hogy mi indokolta, hogy a freskó az ereded helyéről történő leválasztása, majd belső térben — kiállításban — való bemutatása mellett döntöttek a szakemberek, helyére pedig egy rekonstrukció felfestését javasolták. Az eddig elmondottakra visszautalva fontos tényező, hogy a freskó állapota a feltárása óta eltelt ötvenöt év alatt annyit romlott, hogy a további romlás már a létét veszélyeztette volna. Érdekes, hogy keletkezése és elfalazása között — jelenlegi történeti tudásunk szerint — bő negyven év telt el (1500—1542?), így modernkori élete már hosszabbnak mondható, mint amikor főúri reprezentációs feladatait betöltötte. Annak ellenére, hogy a veszteség már az 1990-es évek elején is túl nagy volt, valószínűleg nem látták előre, hogy a Zsigmond kori torony kapujának 1994-es kibontásakor a fülke oldalfalainak megszüntetése tovább fogja veszélyeztetni a freskó fennmaradását. A vakolat a mélyebb rétegekben már akkor is elveszítette stabilitását, a festett fe36
