Szilasi Ágota, H.: Mátyás király kegyeltje. Estei Hippolit püspök reneszánsz címefreskója az egri várban - Megfejtett múlt 1. (Eger, 2016)

Menteni, ami menthető! A falfestmény technikájának, restaurálás-történetének és károsodása­inak rövid leírása Az a 40 cm mély, íves záródású fülke, amelyben a freskó a feltárás után eredetileg helyet foglalt, felülről is és oldalról is jelentett számára némi védelmet. A feltárás után készült archív fotókon még látható, hogy mindkét oldalfala meg­van, és azokon jelentős darabok maradtak meg a freskóhoz tartozó középkori vakolatból. Ezek gondos restaurálásban részesültek. Az oldalfalak még az 1988-as, Törő Rozália ál­tal elvégzett restaurálás idején is megvoltak. Az oldalfalat alkotó falrészt 1993—1994-ben egy régészeti-építéstörténeti kutatással egybekötött, statikai problémák miatt szükségessé váló építészeti beavatkozás során bontották el. Ezzel sajnos nem csak a zöldre festett középkori vakolat maradványait és a címerfreskó eredeti környezetét szüntették meg, hanem az így sokkal jobban ki lett téve az oldalról fújó szélnek és a csapódó esőnek, mint korábban. Kisebb beavatkozásokkal akkor is próbáltak az állapotán javítani, az időjárás viszontag­ságaival szemben ellenállóbbá tenni - például rögzítették az újonnan keletkezett vakolatszéleket. A címerfreskó Törő Rozália 1988-as resteurálása után 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom