Szilasi Ágota, H.: Mátyás király kegyeltje. Estei Hippolit püspök reneszánsz címefreskója az egri várban - Megfejtett múlt 1. (Eger, 2016)

A gótikus kaputorony a részleges feltárás után, 1967 körül (forrás: Kozák Károly 1967. 3. kép)

Hippolit idejében, az 1500 körüli években, működött-e a püspök címerét megőrző torony kapuja? Vagy igaz lehet az a felvetés, mely szerint már az ő idejében be volt falazva, vagy éppen az ő idejében került elfalazásra a gótikus átjáró?

Bizonyító erejű lehet a Hippolit korában kapuként való használat ellenében, hogy az 1959-ben előtűnő, a címer fülkéjét körbezáró felfalazás 40 cm mély peremén a freskó eredeti alávakolása nem csak a (napjainkig megmaradt) felső peremen, de az oldalsó részeken is megtalálható volt. Ez arra enged következtetni, hogy a freskó későbbi, mint a fülkét is magában foglaló elfalazás, vagy egyidejű. Hippolit idézett számadáskönyvi bejegyzése 1500. július 13-án, augusztus 12-én és 14-én szintén toronyról, újjáépített to-A gótikus torony védőtetővel ellátva Sedlmayr János tervei alapján, 1971 (fotó: Kárpáti János)

ronyról, és a rá festett címerről beszél. Kaput nem említ annak ellenére, hogy számadáskönyveiből — nyilvánvalóan valamilyen védelmi rendszerhez, a püspökvárat körülölelő várfalhoz tartozó - három kapuról, nagy-, kis- és fakapuról (porta magna, porta parva, porta lignea) tudunk.

De hát akkor hol, melyik várfalrészen volt az Estei Hippolit modenai számadáskönyveiben említett három kapu? Ötven éven át nagykapunak a már Dobó István várkapitánysága idejében is fontos védelmi és gazdasági feladatot ellátó, a külső várba dél-kelet felől bevezető Ó-kapu bástyát tekintettük, de annak építéstörténetéről, a külső vár I. Lipót által elrendelt lerombolása és a később ráépített lakóházak miatt szinte semmit sem tudunk. Kiskapuként a Hippolit

26