Szilasi Ágota, H.: Mátyás király kegyeltje. Estei Hippolit püspök reneszánsz címefreskója az egri várban - Megfejtett múlt 1. (Eger, 2016)
A freskót ekkor is szükséges volt kezelni, azért is, mert a középkori vakolat szélét, mely az elbontások miatt szabaddá vált, le kellett védeni. Az egri várban a 2010-es évektől beinduló újszerű kutatások és fejlesztések hatására azonban ismét látótérbe kerültek az egyes objektumok, így a déli várfal is a Török kerttel, a Varkoch-kapuval, és természetesen a Hippolit-kapuval, illetve Hippolit-toronnyal. E kutatások új információkkal gazdagították tudásunkat, ám ezek sem annyira pontosak, hogy végső állításokat tudjunk levonni belőlük, hiszen a majd fél évezred, és a többféle módon jelentkező pusztításból fakadó információvesztés továbbra is csak feltételezésekre ad lehetőséget. A két ostrom között készült felmérési rajzok, tervek, veduta-szerű ábrázolások is azt bizonyítják, hogy a hadifunkcióra átalakított vár déli falán az 1500-as évek közepére más, jobban védhető bejáratot nyitottak, és a Zsigmond kori gótikus kapu funkcióját vesztette. De a legizgalmasabb kérdés, melyet manapság ízlelgetünk, hogy Estei Estei Hippolit püspök címere (forrás: Alphonsus Ciacconius Historia Rom. Pontificum című műve) Kozák Károly rajza a feltárt címerfreskóról, 1960 (forrás: Egri Vár Híradója 1. 1960.3.) 25 Estei Hippolit címerfreskója a vár gótikus tornyán, 1969 (forrás: Détshy Mihály - Kozák Károly, 1969. 69. kép)
