Szilasi Ágota, H.: Mátyás király kegyeltje. Estei Hippolit püspök reneszánsz címefreskója az egri várban - Megfejtett múlt 1. (Eger, 2016)
Angyali kísérők Estei Hippolit egri lovagvár falán lévő, csupán bíborosi és püspöki jelvényekkel feldíszített családi címere nem lett volna olyan reprezentatív látvány, mint angyalok által tartva. Ezek a szőke hajú, felemelt fehér szárnyú, diakónusi palástot viselő álló vagy éppen térdelő lények az égiektől származó hatalomra utalhattak. Széles körben elterjedtek, nem ritka, hogy egyházi személyek, de gyakran királyok címerének díszeként is megjelentek. A 17. századig a címerek két oldalán elhelyezett pajzstartók - különböző képzeletbeli lények, például sárkányok, sellők, griffek, vagy valódi állatok, mondjuk oroszlánok, lovak, madarak, de puttók, emberek is — nem voltak a nemesi vagy állami jelvény általános, fontos tartozékai, és később sem váltak heraldikailag kötelező elemekké. Azonban minden esetben érintkeztek vele: fogták, tartották. E díszítmények használata teljesen önkényes volt. Eredetük azon fegyverhordozókra vezethető vissza, akik a címeres pajzsokat a valóságban tulajdonosuk előtt a díszes felvonulásokon hordozták, a fegyver- vagy címermustrán vitték, vagy éppen a lovagi tornák alkalmával őrizték. Magyarországon az angyal, mint pajzstartó, már Zsigmond király 1397. évi pecsétjén is előfordult. V. László kettős pecsétjének hátulsó részén, majd középpecsétjén is angyal a pajzstartó. Ugyancsak angyalok tartják Mátyás király 1464 utáni kettős felségi nagy pecsétjének hátoldalán és a Corvinákban ábrázolt címereket is. A 14. és 15. században külföldön is gyakoriak az angyalok, mint pajzstartók, legjellemzőbbek a francia királyi címeres pajzs mellett. Azonban nemcsak a királyok címerpajzsait tarthatta angyal. A főrendek közül is megemlíthető néhány kortárs, mint Perényi Imre nádor 1504. évi pecsétje, de Szapolyai Imre nádor vagy Corvin János pecsétjén is feltűnik, ugyan csak egy, a címer mögött álló, szárnyait kitáró s palástját óvón szétterítő fiatal angyal. A románkori székesegyház kapujának rekonstrukciója a Gótikus püspöki palota vártörténeti kiállításában