Szilasi Ágota, H.: Mátyás király kegyeltje. Estei Hippolit püspök reneszánsz címefreskója az egri várban - Megfejtett múlt 1. (Eger, 2016)
Estei Hippolit címerfreskója Estei Hippolit püspöki címere tehát ott dís2elgett az egri vár egykori gótikus kaputornyán. Ez a megoldás, a bejárat felett elhelyezett domborműves vagy megfestett címerábrázolás a közép- és koraújkorban az erődítmények, várkastélyok, városkapuk homlokzatán gyakori volt, jelezve az adott hely hűbérurának birtokjogát. Az egykori Magyar Királyság több várának bejáratát, így Nógrád, Sümeg, Szigliget vagy Sárospatak várának kapuját is címer díszítette. Festett változatai a heraldika színszimbolikáját is közvetíteni tudták, például az előkelő színekkel: az arannyal (heraldikai sárga) és vörössel, melyek a napot jelképezik, az ezüsttel (heraldikai fehér) és azúrral (heraldikai kékkel) az eget szimbolizálva. Estei Hippolit címerpajzsán is ez a négy szín jelenik meg, hirdetve uruk méltóságát, szellemének jelenvalóságát — ha már testi mivoltában leginkább szülőföldjén tartózkodott. Az egyházi címerek külön heraldikai típust alkotnak, szigorú szabályokat követve a címertulajdonos rangjának megfelelően. A méltóság fokozatát elsősorban a teljes címer legtetején látható sisakdísz - ami, egyháziak esetében papi kalap — színével, s az abból a címerpajzs két oldalán zsinóron lecsüngő bojtok számával jelölték. Az egri címerben az egyik legmagasabb, bíborosi rangjelzést jelölő széles karimájú vörös kalap található. A bíborosi kalapról a címerpajzs két oldalán legtöbbször 15-15 bojt ereszkedik lefelé lépcsőzetesen kiszélesedve. Itt a püspöki ranghoz járó 6—6 bojt keretezi csupán a pajzsot. A címer fő része, az Esték családi címeréből átvett pajzs, mely négyvágásos és stílusában inkább hagyományos, oválisnak tűnő forma. Két vörös vonal osztja fel kereszt alakban. Alapszíne azúr (heraldikai kék). A (heraldikai) jobb felső és bal alsó mezőben az Este család ősi jelképe, egy-egy, fejét jobbra fordító, kiterjesztett szárnyú ezüst (heraldikai fehér) sasmadár látható. Az ellentétes mezőkben a tiszta lélek ősi szimbólumaként, de a hercegségre kiterjedő francia királyi védettség jelzéseként három-három arany (heraldikai sárga) francia liliom található. A pajzs mögött, az egyházi címereknek megfelelően, a címerpajzs fölé emelkedő arany kereszt látható, mintegy a bíborosi kalappal együtt sisakdíszként megkoronázva azt. Szép kiegészítői a címerpajzsot tartó, pontosabban felemelő figurák, vagy telamonok: egy-egy felénk néző lebegő angyal. Jelenlétükkel szinte égi felhatalmazását adják Estei Hippolit bíboros püspöki regnálásának. A korábbi kutatások úgy vélték, hogy a címeres kapu impozáns fogadtatásban részesíthette az érkezőket, s az egri gótikus püspökvár egyik ékességének számíthatott. Nem sokkal elkészülte után azonban, mintegy negyven év múlva, ezt a nagyfelületű, íves záródású, sima kváderköves kaputükröt, a rajta lévő címerfreskóval elfalazták. Mindez nem sokkal a mohácsi csatavesztés után, a vár Perényi Péter kancellár, országos főkapitány, koronaőr várúrságához (1542—1548) köthető hadi szempontú építkezések idején történt. Olasz építészekkel (Alessandro da Vedano) erősíttette meg a várat, s az 1540-es évek elejére-közepére többek között megépült az új, jól védhető — ma Varkoch-kapuként emlegetett - kapubástya is. Nevét, a munkálatokat akkor irányító, Perényi szolgálatában álló Varkoch Tamás várnagyról kapta. Az egri püspökök székhelye így elvesztette középkori lovagvár jellegét, és pár évvel később Dobó István építkezéseivel kiegészítve új funkciót nyert: a török terjeszkedés elleni erősséggé, végvárrá vált. Az egy évtized múlva, 1552-ben lezajlott nagy, a török támadást visszaszorító hősies csata után megszületett krónikájában a vár leírásakor Tinódi Lantos Sebestyén is említi az új, hadászatilag sokkal jobban védhető kaput, és a kaputoronyként már nem funkcionáló tornyocskát. „(■■■) szegletig A^Jal kívöl egy nagy árok mindvégig, Onnat egy egyenös fal a nagy kapuig Kö^epötte egy tornyocska ott nyugszik. ” TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN: Egri vár viadaljáról való ének históriája, 141-144. sor Estei Hippolit egri oklevelének hátoldalán lévő felirat 17
