Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 27. (Eger, 2009.)

SÖLÉTORMOS A.-SZAPPANOS B.-KROLOPP E.: Római kori rétegsor malakológiai vizsgálata (Budapest, Rómaifürdő, Ernőd u.)

a területen, egészen az újkorig. Hogy a Római fürdő környéke a 30-as évekig mocsaras terület és nedves rét volt, azt a korabeli fotók is igazolják (Pénzes, O. 1942.). Ezeket az adatokat figyelembe véve a két felső réteg képződése összefüggésbe hozható a római vízvezeték meglétével, illetve megszűnésével és a fürdőnek az újkorban történt kialakításával. A legfelső réteg feltételezhetően már az újkori fúrdő kialakítás után keletkezett, amikor a terület - részben ennek következtében - kezdte elveszteni korábbi mocsaras jellegét. A rétegben talált római régészeti leletek rossz megtartási állapota azt is jelentheti, hogy másodlagosan kerültek ide. Ezzel függhet össze az az adat, hogy újkori leletek is előkerültek innen (szóbeli közlés). A réteg alatti, csigákban gazdag és ugyancsak római leleteket tartalmazó, kevésbé mésztufás üledék késő római kori lehet, amikor a vízvezeték pusztulása már elkezdődött. Viszont a forrásvizeket elvezető aquaeductus meglétét jelezheti az alatta levő, 5. sz. képződmény (3. sz. malakológiai minta), amelynek faunájában a víziek egyedszámaránya igen kicsi. Ennek korát így szintén a római időszakra (annak korábbi szakaszába) tehetjük, bár régészeti leletek innen nem kerültek elő. Ez a terület azonban már Aquincum falain kívül esett, így lehetséges, hogy a polgárváros és az azt ellátó vízvezeték ekkor már állt. 2. ábra: Az Emőd utca 10. ásatás rétegoszlopa - 2. figure. Stratigraphie column of the Emőd Street 10. excavation (Hurta, O. et al. 2008)