Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 27. (Eger, 2009.)

KROLOPP E.-PÁLFI K.: A kvartermalakológiai adatbázis kiépítésének tapasztalatai

Az adatbázis felépítése során számos olyan probléma fölmerült, amelyeknek megoldása csak a malakológiai és a számítógépes szempontok együttes figyelembe vételével volt lehetséges, így a korábbi elképzeléseken több esetben változtattunk, hogy az adatbázist a meglévő adatokhoz alakítsuk. 1. Taxonlista A taxonlista alapjául a pleisztocén Mollusca-fauna jegyzéke szolgált (Krolopp, E. 2003), amelyet a holocén fajokkal egészítettünk ki. Az így létrejött „referencia-lista" 221 fajt, illetve alfajt foglal magába. A csak génuszra meghatározott tételekkel együtt a taxonszám 240 lett. A munka során arra a következtetésre jutottunk, hogy a publikációban, vagy a gyűjteményi anyagnál szereplő eredeti nevet is rögzíteni kell az egyértelmű azonosítás céljából. A revízió során ugyanis 20 taxon elnevezése változott. Ezért az eredeti néven történő keresés estén utalás található a referencia-névre. 2. Faj társulások Az elkészült adatbázis egyik jelentős eleme a fajtársulások vizsgálata. Az összehasonlítás alapja a lelőhelyeken elkülönített minta, mélységköz adattípushoz rendelt társult fajok listája. Ezzel a modullal könnyen feltárhatók az egyes fajtársulások jellemzői, a közös előfordulások vizsgálata, illetve a lelőhelyek korrelációja. 3. Lelőhelyek A közigazgatási névvel megjelölt lelőhelyeken belül további pontosításra a lelethely szolgál (helyi megnevezés, feltárás, fúrás száma, stb.). A további azonosítást a réteg vagy minta száma, illetve a mélységköz megjelölése biztosítja. Munkánk során 109 lelőhely illetve lelethely, ezen belül összesen 444 egység (réteg, minta, stb.) malakológiai anyagát vettük fel az adatbázisba. Mivel földrajzi koordináta, illetve UTM négyzet megjelölése csupán 1-2 lelőhely esetén állt rendelkezésre, ezek nem szerepelnek az adatbázisban, de a későbbi kiegészítéshez a lehetőség biztosított. Megjegyezzük azonban, hogy az UTM négyzetek alá összevont lelőhelyek sem időbeli, sem térbeli összefüggések feltárására jelen esetben nem alkalmazhatók. 4. Bezáró üledék Az eredetileg tervezett szedimentológiai elnevezéseket jelentősen ki kellett bővíteni az egyes publikációkban használt megjelölésekkel (pl. barlangi üledék). így 42 üledékfajtát különböztettünk meg. Az esetleges részletesebb adatok rögzítésétől eltekintettünk, mivel elég kevés kiegészítő adat áll rendelkezésünkre az eddigi vizsgálati eredményekből (szemcseeloszlás, stb.). A későbbi munka része lehet egy egységes rendszerbe sorolás. 5. Sztratigráfia Az adatbázisba bevitt anyag krono- és biosztratigráfiai szempontból igen vegyes képet mutat. A publikációk alapján felvetteknél általában pontos korbesorolást találunk, amely példá-